Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században
208 BARTH J.: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ... A három protestáns vallás együttesen is a lakosság egyötödét mondhatta magáénak. 1857-hez viszonyítva az „Egyéb" rovat nagyarányú fogyatkozása azzal magyarázható, hogy az erősen csökkenő létszámú örmények nem itt szerepelnek. Az 5133 örmény katolikus a görögkatolikusok, a 646 keleti örmény pedig a görögkeletiek számát szaporította. A közel háromezres létszámú „Egyéb" kategóriában élenjárt a 2244 főnyi nazarénus. Utánuk következtek 456 fővel a metodisták és anglikánok. Rajtuk kívül volt még 14 német katolikus. A nem keresztényeket 80 mohamedán és 134 „más ismeretlen pogány" képviselte. A Horvátország nélküli szűkebben értelmezett Magyarország területén a római katolikusok 32 megyében (illetve törvényhatóságban) voltak abszolút többségben. E törvényhatóságok közül egy esett Erdélyre (Csíkszék). A 32 katolikus többségű megye, illetve törvényhatóság: Zala megye (90,67%), Árva m. (86,82), Trencsén m. (86,27), Mosón m. (86,12), Esztergom m. (84,39), Sopron m. (84,08), Bars m. (83,39), Pozsony m. (83,40), Csíkszék (82,62), Nyitra megye (76,30), Győr m. (74,97), Heves m. (73,60), Vas m. (73,00), Baranya m. (72,76), Csongrád m. (68,88), Hont m. (68,56), Nógrád m. (68,54), Somogy m. (67,76), Bács-Bodrog m. (66,27), Pest-Pilis-Solt m. (66,26), Fejér m. (64,88), Tolna m. (64,85), Szepes m. (63,48), Zólyom m. (62,56), Jászkun kerület (61,92), Komárom megye (61,65), Torontál m. (53,63), Sáros m. (53,50), Liptó m. (51,58), Torna m. (50,42). A görögkeletiek 4 magyarországi és hét erdélyi megyében jelentettek abszolút többséget. E 11 megye: Zaránd m. (95,68), Szerdahely szék (77,45), Szászsebes szék (76,90), Krassó m. (74,40), Hunyad m. (70,07), Fogaras vidéke (65,12), Szászváros szék (62,32), Arad m. (61,82), Újegyház szék (53,87), Szeben szék (51,90), Temes m. (50,01). A görögkatolikusok 7 magyarországi és 3 erdélyi megyében voltak abszolút többségben. A 10 görögkatolikus többégű megye: Naszód vidék (80,69), Máramaros m. (77,19), Kővár vidék (73,27), Ugocsa m. (65,26), Közép-Szolnok m. (61,98), Belső-Szolnok (59,67), Doboka m. (59,30), Kraszna (58,81), Ung (53,02), Bereg (50,99). Az evangélikusok abszolút többsége jellemezte Beszterce vidékét (79,30), Túrócz megyét (59,25), Segesvár széket (56,75), Medgyes széket (54,41) és Nagysink széket (52,66). A reformátusok voltak abszolút többségben a Hajdú kerületben (79,49) és Marosszékben (54,01). Nem érték el az 50%-ot, de viszonylagos, relatív többségben voltak a görögkeletiek Alsó-Fehér megyében (49,77), Felső-Fehér megyében (46,62), Kolozs megyében (46,10), Torda megyében (43,35), Küküllő megyében (36,83), Aranyosszékben (29,24). A reformátusok jelentették a relatív többséget Szabolcs megyében (47,24%), Háromszékben (45,52), Bihar megyében (43,74), Békés megyében (37,05), Udvarhelyszékben (36,92). A római katolikusok relatív többége jellemezte
