Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténete I. (1694–1755)

TÖRTÉNELEM 117 tartozó várak 1628—29. évi zsoldjegyzékéből, amelyből arról értesülünk, hogy Baján 3 dzsámiszolgát (templomi alkalmazott), 25 müsztafizt (várvédő janicsár), 30 ulufedzsit (lovas) és 8 topcsit (tüzér) írtak össze.

27 A török uralom alá került magyarországi területeken a hagyományos egyházi szervezet csakhamar megszűnt.

28 A paphiány óriási méreteket öltött, amiben a protestantizmus terjedésének is komoly szerepe van.

29 A válságos helyzeten csak szerzetesek igénybevételével lehetett valamelyest enyhíteni.

30 A munkából a bosnyák ferencrendiek vállaltak oroszlánrészt.

31 Az 1622-ben Rómában alakult „Sacra Congregatio de Propaganda Fide" szervezete elsősorban a boszniai — török engedéllyel működő — ferences kolostorokra támaszkodva kezdte meg munkáját.

32 A ferencesek kolduló szerzetesek voltak, a nép között éltek; ez el is tartotta őket, és ha kellett, meg is védte őket.

33 Életmódjuk egyszerűsége, szegénysége, kizárólag lelki igazodása miatt a török megtűrte tevékenységüket. Munkájuk viszont a rablók garázdálkodása miatt sokszor járt életveszéllyel.

34 A misszionárius civil ruhában, bajuszosan, legtöbbször raguzai vagy bosnyák kereskedőkhöz csatlakozva járta be a hódoltság irdatlan nagy területét s az önvédelem érdekében fegyvert viselt. A Propaganda Kongregáció már 1624-ben szendrői (Szemendria, Smederovo) címmel, de belgrádi székhellyel missziós püspökséget létesített. Alá tartoztak a hódolt részek, sőt a Szentszék missziós területnek tekintette egész Magyarországot és Erdélyt is.

35 Ibrisimovich Marian főpásztori működése (1647 —1650) azért fontos számunkra, mert bérmaútja során meglátogatta környékünket is. 1649 tavaszától november 12-ig tartó körútjáról jelentést tett Rómába. Ebből kitűnik, hogy október elején Szegedről Monostorra, onnan Baimacho (Bajmok), Jancouazz (Jánoshalma), Milcut (Mélykút) érintésével Santovo-ra (Hercegszántó) ment s útközben számos hívőt megbérmált, sőt Szántón egy külön napot töltött azért, hogy a környező katolikusokat is részesíthesse e szentségben. A belgrádi püspökök közül hosszan tartó működésével (1651—1674) a bosnyák ferences Benlich Máté emelkedik ki. Sokszor végzett, hatalmas területeket felölelő egyházlátogatásairól készített jelentései közül bennünket az 1673-as érint közelről. Benlich nem a Tisza mellől indult a Bácskába, hanem délről északra haladt. Bács és Zombor után Bajmokot, Mélykútot, Garat és Hercegszántót látogatta meg, az utóbbi helyen kiemelkedően sok (1010) hívőt bérmált, bizonyára azért, mert a régi 27 VELICS A.—

KAMMERER E. 1886. I. 432. — BÁCSKAI J. 1943. 26. 28 JUHÁSZ K. 1960. 61—69. 29 SZARKA K. 1947. 106. 30 FRAKNÓI V. 1869. II. 41. 31 GALLA F. 1946. 13—15. 32 VÁRADI F. 1908. 33 KERESZTURY D. 1982. 48. 34 Megtörtént, hogy a töröktől üldözött katolikus bunyevácok az őket titkon meglátogató ferences atyákkal együtt a Szabadka melletti Palicsi-tóba menekültek, az üldözők közeledtére víz alá merültek, és nádszálon át vették a lélegzetet. FERMENDZSIN E. 1892. 343. 35 GALLA F. 1940. 74—77.