Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban
76 TABA I.: PATAJ 1728-BAN hosszában negyed (?) óra, de terméketlen. Nedvessége miatt csak legeltetésre alkalmas. Továbbá Szent Király felét, a másik fele bizonyos Réthey Orbáné. Itt valamennyi szénát is lehet kaszálni. Nagyobb része azonban csak legeltetésre használható. Végül Vejtepusztának felét, a másik fele a böcskeieké. 3 Az 1728. évi Regnicoláris összeíráshoz fűzött megjegyzések első mondata: A Duna kiöntései miatt ez a város a saját határában semmi földművelést nem űz. A megállapítás ilyen határozott formáját a végén maguk az összeírok is módosítják: „ ... a város határa egészen sík, és árvizek ártalmainak szinte harmadévenként ki van téve .. ." 4 A feltételek általában később is kedvezőtlenek, legfeljebb az idők folyamán részleteiben változnak. Az azonban bizonyos, hogy mint mindenütt, ahol a folyó sík területen folyik át, mocsarak, árvizek a nyugodt gazdálkodás fő akadályai. Maguk a patajiak is így tájékoztatják a megyét 40 évvel később: „ . .. nagyobb kárainkra vagyon a' gyakor Árvizek, Vakand Túrások és a' székek, melyek mind szántó földeinkben, mind Kaszálóinkban, és pascuumunkban sok károkat tesznek, úgyannyira, hogy gyakorta szántó földeinkbül Vetéseinket el hordgya és el veszti. Töltéseinket és hidainkat el hordja és el veszti, mellyeknek csináltatása annyibul is nagyon terhel bennünket, hogy sok töltéseket és kilenc hidakat sok munkával kelletik csinálhatnunk és reparálnunk .. ." 5 A II. József idején készült országleírás, bár 20 évvel ismét későbbi, és Patajról — a többi községhez hasonlóan — csak néhány tőmondatot tartalmaz, nem változtatja meg, inkább kiegészíti az előbbi jellemzést: Az utak az erdők, az ingoványok és a gödrök miatt nem járhatók. — Nyáron szárazak, tavasszal elárasztottak. — Az országút Kalocsa felé időnként nagyon mocsaras. — A hidak fából vannak. — A kocsiutak Felső-Örek, Keserűtelek stb. felé csak könnyű járművek számára használhatók. 6 Ezek az állapotok kényszerítették tehát Pataj lakosait, hogy saját határaikon kívül is nagy területeket béreljenek, de ezekkel sem mentek sokra. Örjeg („AlsóÖrek", „Felső-Örek") Keserűtelek Szállás és Szent Király Vár (ahol van egy régi vár), csak nyáron lakott. Az itt található mocsarak nagyok, soha nem száradnak ki, és soha nem lehet rajtuk közlekedni. A kaszálókat a mocsarak esős időben elárasztják. Az utak rosszak. 7 A kép a múlt század hatvanas éveire sem változik meg gyökeresen. Ez a vidék — írja ÖTVÖS János jegyző Pesty Frigyesnek küldött adatközlésében — „alacsony fekvése és így a Duna kiöntéseinél fogva is, igen sáros, 's melyet e tájon Sárköznek neveznek..." stb. 8 3 OL. Kam. 36/45. 4 PmL. Regn. Obs. 5 NÓVÁK L. 1979. 552—553. 6 EPERJESSY K. 1979. 617. 7 EPERJESSY K. 1979. 617. 8 ÖTVÖS J. 1862.
