Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században

TÖRTÉNELEM 213 hogy Pozsony lakosságának több mint egytizede (10,5%) izraelita vallású (zsidó) volt. A Keleti-Felföld teületén, a statisztikák nyelvén: a Tisza jobb partján a római katolikusok jelentették ugyan a számszerű többséget, de meg kellett elégedniök a relatív többséggel. (43,3%). Mellettük jelentős tere nyílt itt a görögkatolikus (23,8%) és a református (17,9%) vallásnak is. Országos átlagban itt volt a legmagasabb a zsidók arányszáma (8,1%). A katolikusok abszolút többségben voltak Abaúj-Torna vármegyében (57,1%), Kassa városban (63,0%), Borsod megyében (58,2%), Sáros megyében (54,0%) és Szepes megyében (68,0%). Relatív többségben voltak Miskolcon (42,8%), GömörKishont megyében (45,4%), Zemplén megyében (38,6%). Fölöttébb kevés katolikus lakott Bereg megyében, ahol arányszámuk csak 9,7%-ot ért el. Görögkatolikus többségű megye volt Ung és Bereg. Előbbiben abszolút többséget, 55,0%-ot, utóbbiban relatív többségét, 49,7%-ot ért el az egyesült görög hitűek száma. A lakosság egyharmada volt görögkatolikus vallású Sáros és Zemplén, egytizede Abaúj-Torna és Szepes vármegyében. A reformátusok egy ésszakkeleti megyében sem jutottak vezető szerephez. Legkedvezőbb volt az arányszámuk Borsod vármegyében; ahol a lakosság egyharmada (31,3%) a református vallás követője volt. Jelentős számú református élt Miskolcon (27,6%), Bereg megyében (25,9%), Abaúj-Torna megyében (24,8%), Zemplén megyében (19,7%), Gömör-Kishont megyében (18,5%) és Ung megyében (12,4%). Az evangélikusok szerepe Gömör-Kishont megyében (30,7%) és Sáros megyében (15,3%) volt igazán számottevő. Miskolc népességének egyötöde izraelita vallású zsidó volt. Sok zsidó élt még Kassán (15,2%), Bereg megyében (14,2%) Ung megyében (10,9%) és Zemplén megyében (9,6%). A Duna—Tisza köz-ét a Dunántúlhoz és a Nyugati-Felföldhöz hasonlóan a katolikusok túlsúlya jellemezte. A táj minden megyéjében és Budapesten is abszolút többséghez jutott ez a vallás. Csak néhány városban szorult kisebbségbe. A Kiskunság és a Duna mellék reformátusai összességükben is csak 67,5%-ra tudták csökkenteni a katolikusok Duna—Tisza közi arányszámát. Jelenlétüket ellensúlyozta Szeged, Szabadka és a Jászság hatalmas lélekszámú katolikussága. A vármegyék katolikusainak arányszámai: Bács-Bodrog 63,4, Csongrád m. 84,1, Heves m. 89,0, Jász-Nagykun-Szolnok m. 60,2, Pest-Pilis-Solt-Kiskun m. 69,7%. A nagyobb városok katolikusainak részesedése a saját településük határain belül: Baja 85,0, Szabadka 90,3, Zombor 54,9, Szeged 87,9, Budapest 59,8, Kecskemét 72,3%. (Szabadka országosan is a legkatolikusabb nagyvárosnak számított. Nem sokkal maradt el mögötte Szeged.) Újvidéken a római katolikusok csak relatív többséget értek el (39,8%). A reformátusok 63,3%-os arányukkal csak Hódmezővásárhely városban képeztek abszolút többséget, de ez nem Duna—Tisza közi, hanem tiszántúli város. Csak a népszámlálási statisztikák szerepeltetik a Duna—Tisza közén amiatt, hogy a