Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

234 SZABÓ Z.: KECSKEMÉT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A segélyek többfélék lehettek, attól függően, hogy a környezettanulmányt végzők mit hagytak jóvá. Élelmet kapott 296, élelmet és ruhát 56, élelmet és tüzelőt 200, élelmet és pénzt 12, élelmet, ruhát és tüzelőt 31, élelmet, ruhát, tüzelőt és pénzt 9, tüzelőt 301, tüzelőt és ruhát 52, tüzelőt és pénzt 14, ruhát 159, ruhát és pénzt 7, lakbérsegélyt 32, gyógykezelési költséget 47 család. Mindezeken kívül több ezer esetben fizetett ki az állam segélyügyeket kézben tartó rendőrkapitány születési és temetési segélyt. Gondot fordítottak az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre: naponta 20—25 liter tejet osztottak ki azoknak, akik kisgyermeküket nem tudták megfelelően táplálni; több száz iskolás gyereknek cipőt adtak s nem egy esetben tankönyvet. A hadsegélyező bizottság intézte az Erdélyből Kecskemétre menekült családok segélyezését. A kormány által adományozott 10 000 koronával együtt, összesen több mint 29 000 koronát kezelt a bizottság, amelyből 59 erdélyi családot segítettek 23 000 koronával. A maradék 6000 koronát az elpusztult erdélyi falvak felépítésének segítésére kívánták fordítani. A hadsegélyező bizottság 1915. év tavaszán három gyermekotthont állított fel. A mezőgazdasági munkák idején a dolgozó nők gyermekeinek gondozását vállalták a máriavárosi és a Kuruc téri iskolaépületekben. Előbbi gyermekotthonban ez évben csaknem 5000 gyermek kapott ellátást (valamint 503 alkalmazott egyén), utóbbiban szintén ugyanennyien. A Mátyás téren létesített gyermekotthont hamar megszüntették, hogy kiadásaikat mérsékeljék; a másik két épületben sikerült megoldani a felügyeletet és ellátást. Az arra érdemesnek vélt gyermekeket a Kada Gyermekotthonba ajánlották. 1916-ban már nem tudták megnyitni a gyermekotthonokat, mert a súlyosabbá vált beszerzési viszonyok fenntartásukat lehetetlenné tették, nem lehetett ellenőrizni, hogy a gondozásba vett gyermekek édesanyja valóban pénzkereséssel, munkával tölti-e idejét, ezenkívül a fenyegető járvány veszélyét sem sikerült elhárítani. AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS NEHÉZSÉGEI A háború kezdetén az aratási, cséplési munkákat megnehezítette, hogy éppen az ilyen munkákat végzők kapták a behívókat s a katonaság is a munkálatokban nélkülözhetetlen lovakat vette igénybe. Fölmerült annak a lehetősége, hogy polgári ruhás népfölkelő és katonai csoportok segítenek, de a város ezzel a segítséggel nem élt, mivel a „kecskeméti munkásságnak lehetővé akarja tenni, hogy a saját, valamint a családjuk részére szükséges gabonát szorgalmas munkájukkal megkereshessék."

31 A város vezetése megállapodott a cséplőgép-tulajdonosokkal, hogy minden gabonát 7%-ért csépelnek.

32 31 Kecskeméti Lapok 1914. augusztus 22. 32 Kecskeméti Lapok 1914. augusztus 12.