Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Sztrinkó István: Bátky Zsigmond levelei Bellosics Bálinthoz

NÉPRAJZ 413 Minthogy mostanság erősen pedagógiában utazom (több oldalról kaptam felszólítást Magyarország nagyobb s kisebb földrajzának szerkesztésére, illetve megírására) ismételten a legnagyobb készséggel felajánlom majdnem azt mondhatnám köteles szolgálatomat, tehát várom, elvárom a tervezetet. Meleg üdvözlettel tisztelő híve Bátky Zsigmond 4. Kedves Professzor Uram! Ne haragudjon, hogy ilyen megkésve válaszolok, nagyon sok dolgom van mostanában. Mindenek előtt nagyon köszönöm a Batthyány-jegyzőkönyre való figyelmeztetést. Sajnos sok ilyen heverő kincses ládánk van, de nincs aki nyitogassa. Amit a földrajzról méltóztatott írni, azzal teljesen egyetértek. Gazdasági és társadalmi irányú földrajzot óhajt minden világosfejű ember, nem pedig geológias helyrajzot, tektonikát, unalmas hidrografiát s még unalmasabb ún. politikai földrajzot. Csak az a kérdés mennyit szabad felraknunk belőle szekerünkre. Meg ne bántsuk a mindenható és vaskalapos tantervet vagy bírálót. (Annak idején méltóztassék figyelmeztetni a beadására, talán hozzám kerülhet). A talajtani-gazdasági ismertetést úgy szeretem, ha hazánk egyes gazdasági földrajzi egységei kivilágosodnak benne (t.i. mi a szerepe a Kisalföldnek, a Nagy Alföld egyes vidékeinek, a Dunántúlnak, a Felvidéknek úgyis mint termelő, úgyis mint fogyasztó területeknek. Különösen érdekes ebben a tekintetben Erdély, mint kistermelő, de csekély fogyasztású terület is a szászságot kivéve. Olyan mint valami Bankárország + gyarmat. Hátsó dolog itt az oláhság aposztrofálása. Érdekes pl. a Szlavóniai svábság, a magyarság kolonizáló és nemzetvagyont szaporító szerepe s faji térfoglalása is). Ami a néprajzi részt illeti, azzal is minden tekintetben rokonszenvezek. Különösen kiemelendőnek tartanám a társadalmi, közjóléti intézmények korhatás hangsúlyozását (szövetkezés /plu. szászokról, írta E. Dorner Béla),

30 államtámogatás stb). A tanító tanárok részére idéznék egy kis irodalmat is. Ezt a könyvet persze olvasó könyvnek kellene kiegészíteni. A múltkor láttam egy ilyent, mely' Németország egyes tájait s népi foglalkozásait írja le kirándulások keretében. Múzeumba való tárgyi néprajznak itt kevés teret hagynék, még a folklórnak is, csupán a település módokat s formákat (apró, sűrű községek, nagy falvak, városok, ezeknek formáit s házfajták /kő, tégla, vályog, tömés, fa, fonás/ földrajzi elterjedésben) s elhelyezkedésüket földrajzi okaival együtt (vízmente, magas partok, talajféleség, irtások, védelem, közlekedő utak stb) mutatnám be pár szóval, gondolkodásra késztetően. 30 DORNER В. 1910.