Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944
280 SZITA L.: A NEMZETISÉGI ISKOLAÜGY ALAKULÁSA ... 20. Ófutak Állami elemi iskolájában egy osztatlan magyar, két részben osztott német, egy részben osztott szerb tagozat működik. A tanítás kizárólag anyanyelven folyik. A magyar nyelv tantárgyként való tanításának nincsenek meg a feltételei, mert egyetlen pedagógus sem tud magyarul. A szerb impérium idején tanítók valamenynyien németül, szlovénül, természetesen szerbül beszéltek. A német tagozatok rendelkeznek csak tankönyvekkel. Sem a szerb, sem a magyar tagozat nincs még 1942. júniusban sem tankönyvekkel ellátva. Az újvidéki királyi főigazgató a magyar tagozat nagy szerb érzelmű tanítóját már felmentette 1942 áprilisában, mivel szabotálta a magyar tagozatban a tanítást, bár igen jól beszélt magyarul. Az új tanítónő jól tanít, de meggyőződéses tagja a Volksbundnak és a német nemzeti szocializmus híve. Valamennyi tagozatban érezhető a „délvidéki állami iskolákban tapasztalható rendkívüli oktatási fegyelmezetlenség. 1942 júniusában sem volt egyetlen kész tanterv. „... Csupán spontán módon tanítanak, amely a korábbi évtized nívótlan oktatási módszerekre vezethető vissza ..." — írta Balázs a VKMhez küldött statisztikai jelentésében. Az iskola kiváló szerb nevelője Marjanszky Veszelin, Balázs bírálatára válaszolva kifejtette: „... a tanítói felkészülés és nem az adminisztratív papír munka (tanterv, óravázlat!) adja meg a tanítás nívóját..." Természetesen a felelősség alóli kibúvást Balázs átlátta és szigorú megrovást javasolt a tankerületi főigazgatónak, utalva arra is, hogy az egész testület elmarasztalható. A német és szerb nemzetiségi szülők között éles ellentétek feszültek, amelyek az iskolában is éreztették hatásukat. Balázs megemlítette a miniszternek küldött bizalmas külön jelentésében, hogy gyakran került sor iskolai tömegverekedésre. 32 A mindennapi iskolakötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1942 magyar német szerb szlovák 22 240 207 4 Összesen: 473 A nemzetiségi tanulók közül egy sem beszél magyarul. 32 Bm. L. B. F. ir. 105/1942. Az iskola felsős tanulói között kitört valóságos háború oka, írta Balázs, többek között az volt, hogy „... a Volksbund szülők gyermekei gúny tárgyává tették társaikat, azokat cigánynak, koldusnak titulálták ...".
