Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században

222 BARTH J.: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ... AZ UTOLSÓ SZÁMBAVÉTEL IDEJÉN (1949) A magyar népszámlálások történetében 1949-ben jegyezték föl utoljára a számlálóbiztosok a magyar állampolgárok vallását. Ezért dolgozatunk lezárásaként közöljük azt a táblázatot, amely az 1949. évi felekezeti arányokat tükrözi. A későbbi idők, így a mi korunk felekezeti viszonyainak megítéléséhez is ezek az adatok jelentik az elsődleges fogódzót és a kiindulási alapot. Mivel 1949-ben újra a trianoni országterület népét vették számba, a fontosabb vallások vonatkozásában nagyjából visszaálltak az 1920—1930. évi arányok. A számadatok alakulására azonban nagymértékben hatottak az 1940-es évek sorsdöntő történelmi eseményei: a háborús népességveszteség, sokezer zsidó elhurcolása és elpusztítása, a németek egy részének kitelepítése, a szlovák anyanyelvűek vállalkozó csoportjainak és a felföldi magyarok egy részének áttelepítése, a bukovinai székelyek hazatelepítése stb. Szembetűnő változás a római katolikusok arányszámának minden eddiginél magasabbra, 67,8%-ra növekedése. Felekezeti arányok Magyarországon 1949-ben, az utolsó számbavétel idején: Lélekszám % Római katolikus 6 240 427 67,8 Görögkatolikus 248 855 2,7 Református 2 014 707 21,0 Evangélikus 482 152 5,2 Görögkeleti 36 010 0,4 Unitárius 9 447 0,1 Izraelita 133 864 1,5 Baptista 18 874 0,2 Felekezeten kívüli 12 291 0,1 Egyéb 7 153 0,1 Ismeretlen 1521 0,0 Összesen: 9 204 799 100,0 IRODALOM A Magyar Statisztikai Hivatal népszámlálási kiadványai A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Pest, 1871