Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században

212 BARTH J.: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ... alapján áttekintjük a történelmi Magyarországot, és vázlatosan bemutatjuk, hogy egyes vallások mely vidékeken voltak jellemzőek. A Dunántúl a katolikusok 77,4%-os részesedési arányával katolikus többségű nagytájnak számított. A római katolikusok minden dunántúli megyében abszolút többséget képeztek. Az elhíresedett református néprajzi csoportok, mint pl. a Tolna megyei sárköziek, az ormánságiak csak cseppet jelentettek a katolikus tengerben. A dunántúli reformátusság a lakosságnak csak 10,8%-át tette ki. Jelentősebb számú reformátusság Fejér és Komárom megyében élt. Nem sokkal a reformátusok után következnek 8,2%-kal az evangélikusok. Különösen sok evangélikus lakott Sopron városában, ahol a népesség közel egyharmada (27,6%) követte ezt a vallást. Az országos átlagnál kisebb volt a dunántúli zsidók száma. (2,9%). A Dunántúl és egyben Magyarország legkatolikusabb megyéjének Zala megyét tekinthetjük, ahol a lakosság 92,9%-a a római katolikus vallás kötelékébe tartozott. A többi dunántúli megye katolikusainak arányszáma: Baranya m. 76,3, Fejér m. 68,3, Győr m. 77,8, Komárom m. 68,2, Mosón m. 87,5, Somogy m. 74,8, Sopron m. 87,3, Tolna m. 69,5, Vas m. 76,0, Veszprém m. 66,1%. Néhány fontosabb város katolikusainak arányszáma: Pécs 84,4, Székesfehérvár 80,3, Győr 71,7, Komárom 62,7, Sopron 64,1%. (Ha ezeket az adatodat összevetjük a 10 évvel korábbiakkal, láthatjuk, hogy a katolikusok arányszáma mindenütt növekedett, a protestánsoké viszont fogyott.) A Nyugati-Felföld, vagy ahogy korabeli népszámlálási statisztikákban emlegették: a „Duna bal partja" 79,1%-os katolikus arányszámával szintén katolikus többségű tájnak számított. Vármegyéi közül 46%-kal, csak Túrócz megyében szorult kisebbségbe a katolikusság. Itt a lakosság 49,6%-a evangélikus volt. A többi megyében a katolikusok abszolút többséget képeztek. Arányszámuk az előző népszámlálás adataihoz viszonyítva mindenütt emelkedett. Fölöttébb katolikus jellegű vidék volt a szlováklakta Árva megye, ahol a katolikusok arányszáma 88,6%-ot ért el. A többi megye katolikus arányszámai: Bars m. 85,9, Esztergom m. 84,9, Hont m. 70,4, Lipót m. 55,0, Nógrád m. 74,0, Nyitra m. 80,8, Pozsony m. 87,4, Trencsén m. 87,4, Zólyom m. 65,1%. Selmecbánya város népességének 81,5, Pozsony lakosságának 75,7%-a volt római katolikus. A reformátusok arányszáma csökkenő tendenciát mutatott. A legtöbb református e tájon Bars és Esztergom megyében élt. Mindkét törvényhatóság területén kb. egytizedét képezték a lakosságnak. (9,4 és 11,1%). Az evangélikusok arányszáma szintén kisebbedett, még Túróc megyében is, ahol pedig relatív többségben voltak. A katolikus után a legnépesebb felekezetnek számított az evangélikus. Liptó megyében 40,5%, Zólyom megyében 31,8%, Nógrád megyében 20,3%, Hont negyében 20,2%, Nyitra megyében 12,4%, Selmecbányán 13,8%, Pozsonyban 11,5% volt az evangélikusok aránya. Figyelemre méltó,