Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Néprajz - Solymos Ede: A bajai halászcéh
3-60 SÓLYMOS E.: Л BAJAI HALÁSZCÉ H nádcsomókat kerítenek be, s a halat belezavarják. 6 Л név alapján azonosíthatatlan a botosháló és a piszlicsár háló. Herman szerint ez kisebb kerítöháló, Bálint Sándor is csak erre hivatkozik 7 , a Czuczor—Fogarassy Szótár nem ismeri, míg az Értelmező Szótár a piszlicsár melléknevet jelentéktelen, apró-cseprő jelentésben közli, ahogy ezt a köznyelv ma is használja. Fbben az értelemben a piszlicsár halász azonos a kisszerszámos, kishalásszal, az ,,apró halászat" gyakorlójával. A szerszámok utáni díjakat azok termelékenysége után állapították meg, s a kimutatásból kitűnik, hogy a piszlicsár hálót taksálták legtöbbre. Kétségtelen, hogy ebben az időben a viza volt a legértékesebb hal, de csak korlátozott időben, tavasszal és ősszel volt fogható, míg a turbukkal és a piszlicsár hálóval az ártéri tavakban, mellékés holtágakban egész éven át halászhattak, s végeredményben nagyobb haszonra tehettek szert. Ugyanebből a kimutatásból tudjuk azt is, hogy a vizaháló díja egy mázsa viza árával azonos. Mint említettük, a városnak és az uradalomnak kevés volt a halas vize, de ha'ászatukról találtunk néhány adatot. 1759-ben Herczegh Pált, Viesst Józsefet és Antalt említi a tanácsi jegyzőkönyv, akik a Provália alatti gödörben halásztak — valószjnűleg a mai piactér helyén, a már feltöltött részen — és Kraczell Mátyás, ezen vizek halásza a zsákmányt ellopta tőlük. 8 1761-ben megengedte az uraság, hogy Herczeg Pál és Vajner János bajai halászok a Dunáján apró halászatot üzennek, s ezért évi 15 Rh forintot fizetnek. A város alatt levő „Kiss Dunát és a Csikós Tótt" (Kis Duna nyilván a Sugovica, a Csikós tó — a csík halról —• a mai Finomposztó gyár mellett húzódott) „amikor a% Uraság parancsolni vagy engedni fogja felében halászni kötelesek lesznek, valahányszor pedig alatomban és hír nélkül e^en vizeket halászni tapas^taltattnak" 12 ft-ot fizetnek a templom javára, vagy 25 pálcát szenvednek. A bátmonostori Szurdoki tót, mikor az uraság úgy ítéli, harmadában, a Bikicsi és Szent Iványi Tókat (a mai Bácsbokod, ill. Felsőszentiván határában) negyedében tartoznak halászni. Ilyen esetekben az uraság gondoskodik a szerszámok kiszállításáról. Engedelem nélkül ezen vizek halászatáért is az említett büntetés jár. A szerződésen mindkét halásznak csak a kézjegye látszik, tehát írástudatlanok voltak. 9 A két halász tehát évi bér fejébe árendál egy Duna-szakaszt, ahol egész évben szabadon halászhatnak, ugyanakkor kötelesek az uraság zárt vizeit — melyeknek állandó hal utánpótlása nincs — esetenként különböző részért halászni. 6 HERMAN 1887. 317. BOSIC 1982. 47. MIHAJLOVIC—VUKOVIC 1977. 366. 7 HERMAN 1887. 286. BÁLINT 1957. 8 Tanácsi jegyzőkönyv, Bács-Kiskun megyei Levéltár. 9 Bács-Bodrog vm Levéltára. Srmski Karlovce. Jugoszlávia.
