Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken
RÉGÉSZET 191 szürke agyagból a kemencét. A kemence falai a kemencefenék sárga-szürke szerncsés tapasztásán általában 5—10 cm-rel túlnyúltak, vastagságuk ugyanitt 20 cm körül volt (7. rajz 3—4.). A házban ülőgödröt nem találtunk. Már elhagyása után ástak a bejárat közelében egy 35—40 cm átmérőjű, ovális gödröt a ház betöltési rétegeibe. A gödör alja a ház járószintjét nem érte el (1. gödör). Az előkerült leletanyag zömét a ház elhagyása után bedobált hulladékanyag adta, elsősorban a ház ÉNy-i negyedéből (11. kép). A nagy mennyiségű állatcsont mellett innen kerültek elő egy cserépbogrács töredékei (12. kép). 17 A felfüggesztésre szolgáló lyuknál megvastagodó bográcsperemek és fazék aljának töredéke rosszul látszódó fenék bélyeggel voltak még a ház kitöltésében (13. kép 1.). 3. há^. Esetleg ház maradványának tarthatjuk azt az ásatási területünk K-i szélén 2,7 m hosszan benyúló, derékszögű elszíneződést, amely az Árpád-kori jelenségeknél 20—25 cm-rel mélyebben rajzolódott ki a fokozatosan kivilágosodó őshumuszban. A ház foltját a környezeténél világosabb sárgásszürke elszíneződés jelezte. Behordott agyagréteg vagy tapasztás határozott nyomát nem észleltük, egyedül a Ny-i sarok közelében feltárt 60—55 cm átmérőjű gödör közelében volt keményebb a talaj. A gödör kitöltése szürkésbarna színű volt, oldala vörösre égett, mélysége a keményebb réteghez képest 27 cm. Árpád-kori árkok és gödrök I. árok. ÉK-DNy irányú, teknős aljú árok 9,5 m hosszú szakasza, szélessége a felszíntől 70—75 cm mélységben 90—110 cm, mélysége ugyancsak a felszíntől 58—122 cm, ÉK-i irányban lejtett (8. rajz 1.). A szelvényfal tanúsága alapján magasabban fekvő DNy-i szakaszát a földgyalu megsemmisítette. Kitöltése barna homok, alsó felében sötétebb színű. Bográcstöredékek, közöttük 1,8—2 cm széles, a felfüggesztő lyuknál megvastagadó bográcsperemek, párhuzamosan bekarcolt vonalakkal díszített edényoldal, továbbá jóliszapolt anyagú bögretöredékek — egyiken befésült vonalköteg — kerültek elő az árok kitöltéséből (14. kép). III. árok. ÉNy-DK irányú, teknős aljú árok 4 m hosszú, ívesen meghajló szakasza, folytatását a földgyalu mindkét irányban megsemmisítette (8. rajz 3.). Szélessége 90 cm, mélysége 23—34 cm, 18 DK-i irányban lejtett. Sárgásbarna homok kitöltéséből lekerekített szélű, jóliszapolt bögreperem, vállán pálcikabenyomkodással díszített fazéktöredék, 1,9 cm széles bográcsperem került elő (14. kép). Az árok a II. ároknál korábbi. 17 Mag. : 15,7 cm; szájnyílása 26,5—28 cm; legnagyobb átmérője 29 cm; peremszélessége l,7cm. 18 A mélység« ket minden esetben az ásatáson felvett 0 pontunkhoz adjuk meg. Л 0 pont mélysége a felszínhez 30 cm, a terep egyenetlensége miatt azonban ez a mélység nem érvényes az ásatás egész területére.
