Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken
RÉGÉSZET 199 lan, Magyarországon azonban még ritkán figyeltek meg ilyeneket. 24 Árpád-kori sövényszerkezetű falakra már bővebben vannak adataink, ezek azonban elsősorban nem a falusi népi építészet köréből valók, a szűkszavú ásatási jelentésekből pedig csak feltételesen következtethetünk használatuk módjára. 25 Mindegyikükkel vagy jelentős részükkel ellentétben a kiskunhalas-zöldhalmi háznál azt kell megjegyeznünk, hogy mind hossz-, mind keresztirányban azonos keresztmetszetű vesszőszálakból készült, és csak a ház bélelésében volt a sövényfonatnak szerepe. A kunfehértói házról a tereprendezés pusztítása miatt nem sokat tudunk. Jelentőségét az adja, hogy csak kismértékben volt a földbe mélyítve, és ezért inkább felszíni építménynek tekinthető. A régészeti irodalomban az ország más területeiről is találunk Árpád-kori felszíni építményekre utalásokat. 26 A rendelkezésünkre álló adatok azonban igen hiányosak, részletesebb összehasonlítást nem tesznek lehetővé. A kör alakú árkot — amennyiben Árpád-kori — szintén felszíni építmény tartozékának tekintjük, feladata a csapadékvíz összegyűjtése volt. Méretét tekintve a Csongrád-Felgyőn előkerült kör alakú árok hasonlít a legjobban hozzá, amelyet László Gyula jurt körárkának tart. 27 Járószintet, cölöplyukakat nem találtunk, így az árkon belül álló épületről nem tudunk semmit. Kör alakú építményeknél azonban az ilyen alaprajzú kunyhók létét sem szabad kizárnunk, mint ahogy erre Csilléry Klára munkái figyelmeztetnek. 28 Kovalovszki Júlia a Doboz-Hajdúirtáson feltárt 3,5—4 m átmérőjű járószinteket kúpos kunyhó maradványainak gondolja. 29 24 Muhi, ÉRI István—BÁLINT Alajos 1959. 19. A ház Árpád-kori voltát csak feltételesen fogadja el MÉRI István 1964. 62. 64. jegyzet; Esztergom—Kenderes dűlő, deszkával borított falú ház, ásatója szerint ötvösműhely. Rég. Füz1. 24. (1971) 65. HORVÁTH István jelentése; Dunaújváros—öreghegy, BÓNA István 1973. 20; Újlőrincfalva—Magyarad, 2. ház, SZABÓ János Győző 1975.39; Visegrád—Várkert, Rég. Fü Z . I. 34. (1981) KOVALOVSZKI Júlia jelentése. 25 Miskolc—Sötétkapu, KOMÁROMY József 1955. 19, 21; Uő. 1957. 73—74, 76, 84. Datálásukat kétségbevonja MÉRI István 1964. 58.48. jegyzet; Főnyed, Rég. Füz. I. 18. (1965)49—50. SÁGI Károly jelentése; Pécs—Jókai utca, FÜLEP Ferenc 1966. 66; Fonyód—Bélatelep, HORVÁTH Béla 1968.126—130, keltezés 142; Székesfehérvár-Püspöki Székesegyház, Rég. Füz. I. 22. (1969) 71. KRALOVÁNSZKY Alán jelentése; Sopron—Új utca 23—25. Rég. Füz. I. 24. (1971) 72. TOMKA Péter jelentése; Sopronbánfalva—Fő utca 22—24. Idézi GÖMÖRY János 1973. 117. 185. jegyzet; Sopron—Új utca 22—24. Rég. Füz. I. 28. (1975) 135. GÖMÖRI János jelentése, továbbá GÖMÖRY János 1976. 421. és Abb. 5/4; Romhány, Rég. Füz. I. 30. 1977) 48. HÉJJ Csaba jelentése; Győr—Martinovics tér 3. Rég. Füz. I. 32. (1979)46. T. SZŐNYI Eszter és TOMKA Péter jelentése. 26 A felszíni építményekkel kapcsolatos régészeti adatokat összefoglalja MICHNAI Attila 1981. 229. A történeti kutatás a XII— XIII. századra teszi a földház-felszíni faház váltásának korát, a bizonyítékokat és a folyamat megrajzolását a régészeti kutatásoktól várja : SZABÓ István 1969. 33; K. CSILLÉRY Klára azonban épp a régészeti adatok hiányában óvatosságra int a keltezésben: nádház és sövényfalú ház K. CSILLÉRY Klára 1982. 173—174; faház 177—178,182. 27 LÁSZLÓ Gyula 1965. 118—119. 28 K. CSILLÉRY Klára 1970. 40—41; K. CSILLÉRY Klára 1982. 65—71. 29 KOVALOVSZKI Júlia 1975. 210.
