Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Régészet - Székely György: 13. századi kincslelet Ladánybene-Hornyákdombról
258 V. SZÉKELY GY.: 13. SZÁZADI KINCSLELET.. LW. 38.), a nyáregyházi és a ladánybenei leletből II. Frigyes (1230—1250) veretei kerültek elő (1 db LW. 45., 2 db LW. 47a., ill. 1 db LW. 40.). A nyáregyházi leletben az említett II. Frigyes kori bécsi dénárok társaságában talált LW. 58. sz. dénárt A. Luschin már Ottokár herceg (1251—1261) korába osztotta be, de Gedai I. szerint a lelet földbe kerülésének feltételezett időpontja alapján valószínűleg II. Frigyes veretei közé tartozik. 14 Ugyancsak figyelmet érdemel a ladánybenei leletben felbukkant 2 darab dénár (142. sz.), amely nem szerepel Luschin bécsi dénárokat összefoglaló munkájában. Nem teljesen ismeretlen denárfajról van szó, mert a niederrannai 15 leletben 52 db, a feldsbergi 16 leletben 23 db, a melki 17 leletben 10 db, az altenfeldeni 18 leletben 3 db •ilyen dénár volt; A feldsbergi lelet feldolgozója, K. Domanig ezt a dénárt nürnbergi veretnek tartotta 19 , M. Dobiinger a niederrannai lelet feldolgozásában ugyancsak a nürnbergi birodalmi pénzverdében 1240—1245 körül készült veretként sorolta be. 20 B. Koch hívta fel a figyelmet, hogy ez a típus is a bécsi dénárok közé sorolandó és valószínűleg II. Frigyes császár (1246—1250) korában készült. 21 Mostani előfordulása ismét feiveti e dénár keltezésének kérdését, hiszen amennyiben a ladánybenei leletet a tatárjárás idején rejtették földbe — amit a leletösszetétel is támogat — a dénár verésének időpontja az 1236—1239 közötti évekre tehető. A kölni és bécsi dénárok Magyarországra kerülése még nincs megnyugtatóan tisztázva. A kölni dénárok esetében egy, a Duna felső folyása és a Rajna-vidék felől a Dráva és Mura völgyén keresztülvezető kereskedelmi út valószínűsíthető, míg a bécsi dénárok közvetlenül Alsó-Ausztriából kerültek át Magyarországra. Ez a feltételezés részben magyarázatot adhat a kölni dénárok bécsi dénárokénál gyakoribb előfordulására, mert ha a kereskedelmi kapcsolatok nagyobb része a Duna völgyén keresztül bonyolódott volna le, akkor a bécsi dénárok előfordulása is bizonyára gyakoribb lenne. 22 A lelet összetételének elemzése után kíséreljük meg a lelet időbeli felső határát és egyúttal földbe kerülésének időpontját tisztázni. A leletben található pénzek, II. Eberhard érsek (1200—1246) és Bernhard herceg (1202—1256) veretei a 13. század első felére határozzák meg a lelet korát. II. Frigyes herceg és császár (1230—1250) friesachi és bécsi denárai tovább szűkítik a lelet záródási idejét az 1230-as és 1240-es évekre. Mivel IL Eberhard érsek denárai közül A. Luschin szerint 1240 előtt készül 14 GEDAI 1969—1970. 41. 15 DOBLINGER 1955. 63—67. 16 DOMANIG 1905—1907. IV. t. 11. sz. 17 Uo. 119., IV. t. 11. sz. 18 Uo. 119., IV. t. 11. sz. 19 Uo. 132. 20 DOBLINGER 1955. 66. 37. sz. 21 KOCH 1954. 77—78., KOCH 1981. 54. 22 SZÉKELY 1979. 81.,
