Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

tokát és hozzá a tiszai révet és révhajókat, mivel 1075-ben a garamszentbenedekiek birtokának határjárásában a baziliták még nem szerepeltek alpári birtokosként. III. Béla oklevelében maga a falu a faluhoz tartozó halászó helyekkel, földekkel, nádassal, rétekkel, cserjés ligetekkel együtt a görög baziliták birtoka. A várról — pedig annak akkor már léteznie kellett — nem esik szó az oklevélben, nyilván más ura és birtokosa volt. A baziliták birtokainak határai és szomszédai azonban nem szerepelnek az oklevélkivonatban. Az alsóalpári Tisza-rév XII. századi görög birtokosairól kapta a portus Grecorum — Görög-rév elnevezést ahogyan 1200 körül helyben és a környéken hívták. A Görög-rév elnevezést legkésőbb a XV. században felváltja a Török-rév elnevezés, majd az újkorra ez is feledésbe merült.

3 Alpár falu és Alpár-vára a tatárjárás idején minden bizonnyal elpusztult. 1266-ban csak „földként" említi egy oklevél a „terra 01par"-t. 1276-ban tűnik fel ismét az újjáépült falu a „villa Alpar". A falu a XIII. században sem tartozott a várhoz. 1266-ban és 1276-ban önálló birtokként szerepel, amiképpen a garamszentbenedekiek birtoka is létezett még a XIV—XV. században is.

4 A vár először és utoljára Anonymus 1200 körül írott Gestajában

5 szerepel: in castro OpaR iuxta Thysciam (SRH I. 56) illetve: castrum Olpar (SRH I. 84) alakban, ugyanott fordul elő először s egyben utoljára a Görög-rév —portus Grecorum elnevezés is (SRH. I. 83). Az ásatási eredmények és leletek alapján nem lehet kétséges, hogy a Névtelen vára a ma is látható, jelenlegi maradványaiban Árpád-kori várral azonos. Építtetője, egy harmadik alpári birtok tulajdonosa a Csongrád megyében a X. század vége óta birtokos Bar-Kalan (Calan-Chalan) nemzetség egyik tagja, talán éppen egy Calan nevű úr lehetett.

6 Eddig az Alpár és vára Árpád-kori történetével kapcsolatos tények és adatok, amelyek mindenben összhangban vannak az ásatások során talált leletekkel. 3 GYÖRFFY GY. uo. 358-359, UG\, II. rész, MTA II. Osztálya Közleményei 3, 1953, 75 és 98. 4 GYÖRFFY GY., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest 1963, 890-891, vö. még 883 és 886, — a vár kényes problémáját Györffy joggal nem tárgyalja. 5 Sciptores Rerum Hungaricarum I. Budapest 1937. Ed. E. SZENTPÉTERY. A szövegben lapszámait SRH I. rövidítésben citálom. 6 GYÖRFFY GY., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest 1959, 99, és 22. j. Alpár neve azonban Anonymus jóvoltából arany betűkkel került be a magyar nemzet történetébe. Árpád vezér a honfoglalás kezdetén követei révén azt kéri a „dölyfös" Salan(us) vezértől, „küldjön . . . egy nyalábot A'pár homokjának a füvéből, hogy megtapasztalhassam, vajon édesebb-e Alpár homokjának a füve ... a szcítiai tájak . . . füvénél".

7 Ez alkalommal tűnik fel a Gesta-ban első ízben a „sabulum Olpar", (SRH I. 54, 57) „Alpár homokjának" nevezett táj, amelyért a regényes honfoglalástörténet szerzője valósággal rajong. Árpád követei, Ond és Ketel, Salán vezért „Alpár várában a Tisza mellett" találják meg (SRH I. 56.). Egy második követség, Ete és Vájta egyenesen „in sabulo Olpar" „Alpár homokján" találja Salán vezért (SRH, 71). Amikor a leszámolás elkerülhetetlenné válik, „a görög császár és a bolgár vezér nagy hadsereget küldött Salán vezérnek. Mikor ezek megérkeztek, azon a helyen, amelyet Titelnek mondanak, nagy öröm támadt a vezér (t. i. Salán) udvarában". „Árpád vezér és nemesei pedig az egész hadseregei elindultak...és...a Tisza partján továbbvonulva, Alpár homokjára érkeztek" „ad sabulum Olpar". "Salán vezér a görögök és bolgárok segédcsapataival együtt elindult Titelről" (SRH. I. 81) — ugyanide. Anonymus itt vívatja meg a két ellenféllel a honfoglalás döntő csatáját. A görögök (— már csak a görögök! —) „a magyaroktól való rettegésükben majdnem mindnyájan a Tisza vizébe vesztek . . . Ezért azt a helyet, ahol a görögök vesztüket lelték, attól a naptól kezdve mostanig görögök révének hívják" (SRG I. 83). Árpád a győzelem után Ondnak, Ete apjának birtokot ad a Tisza menetében „Alpár homokjáig" „usque ad sabulum Olpár", majd később „Ond fia Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bődrév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek" (SRH. I. 84). így esett Anonymus híres alpári csatája a honfoglalás idején már nemcsak létezőnek, de kulcsfontosságúnak ábrázolt Alpár vára közelében. Ez a história a legutóbbi időkig különösebb kétely nélkül szerepelt a honfoglalás kora sőt a megelőző bolgár korszak történetében, — szépirodalmunkról itt nem be7 A magyar nyelvű idézeteket Pais Dezső fordításában adom, vö. PAIS D., Magyar Anonymus, Budapest 1926, illetve Anonymus: Gesta Hungarorum. Fordította Pais Dezső, Budapest 1977. 101