Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

Az alpári régészeti-történeti eredmények nyilván érvényesek Titel, Bihar, Zemplén (az ispáni vár elődje egy sánccal körülvett kelta oppidum) váraira is. Anonymus mindezeken a helyeken a népi képzeletet tovább szőve álmodta, vagy alkotta meg a honfoglalók ellenfeleinek várait... s magukat az ellenfeleket. Ez az alpári Árpád-kori vár történetéből levonható legfontosabb tanulság. zott, vö. Saac/Sac = Csák (GYÖRFFY GY., Arch Ért. 97, 1970, 229, KRISTÓ GY.-MAKK, F.-SZEGFŰ GY., Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez I. i. m. 72) továbbá a Sepel = Csepel, Seztureg= Csesztreg, Sunad = Csanád, Sóba = Csaba, Surungrad = Csurungrad/Csongrád nevek szókezdő s-jelének hangértékével avagy ugyanígy a Bulsu = Bulcsú, Cadusa = Kadocsa, Zobolsu = Szabolcs nevek szóközepi s-jelének hangértékével. Ezzel szemben a Saruuar = Sárvár, Saru = Sár, Sámuel, Sarolt, Surcusar = Soroksár, Satorholmu = Sátorhalom/halma avagy az Almas = Almás, Almus = Álmos, Borsod, Racus = Rákos, Thocsun = Taksony személy- és helynevekben, valamint az aldamas/aldumas = áldomás közszóban az s-jel az s hangértéket jelöli. A Calan név Anonymusnál biztosan Kalan-nak hangzott v. ö. a Cadusa = Kadocsa, Cozar = Kozár/Kazár, Cumanus = Komán/ Kumán nevek írását a Ch szókezdő jel pedig csak к hangértékben fordul elő nála pl. Christus — Christianus (P. Magister, Gesta Hungarorum ed. L. JUHÁSZ, SzegedBudapest 1932, Indices) Ám, ha Anonymus „helyesírását" más egykorú dokumentumokkal vetjük össze, akkor zavarba jövünk. Tihanyi apátság birtokösszeírása 1211: az anonymusi Calan név 13. századi egyenrangú változatának a Chalan-nak ch-jele, akár szókezdő, akár szóközépen fordul elő, egyértelműen a cs hangértéket jelöli, v. ö. Cheb = Cséb, Chala = Csála, Chemeh = Csemő, Bocha = Bocsa, míg a szókezdő vagy szóközepi s-jel magyar nevekben mindenkor az s-hang visszaadására szolgált v. ö. Simoun = Simon, Symoud = Simód/Simon, Sorúid = Sarolt avagy Cusit = Kusid, Culesed = Kölesd, Kesereu = Keserű, Mocsa = Moksa (MOLNÁR J.- SIMON GY., Magyar nyelvemlékek. Bp. 1976, 34—37). Még bonyolultabb lesz a kép, ha az előzőket összevetjük a váradi regestrum egykorú, tehát legkorábbi, 1213 — 1225 közötti névalakjaival, amelyekben az eddig megismert jelek többféle hangot is jelölnek. így pl. Chaba = Csaba, Chanad/Chunad = Csanád, Cheb = Cséb, Chehy = Csehi/Kehi(?), Cheke = Cseke, Chumburd = Csombord, Chikou = Csikó, ugyanakkor azonban Chimon = Simon, Chôma = Soma/Csoma(?) viszont Chemey = Kemej és Chruat = Kroát/Horváth, sőt Bichor = Bihar is. Ugyanígy az s-jel hol s-hangot pl. Samson, Simon, Sebus, Sag, Sap, Sasuar = Sasvár, hol cs-t pl. Bulsu/Bulsuhu = Bulcsú jelöl. Az anonymusi Calan név szókezdő c-jele к értékű pl. Calanda—Calandus = Kalandos és így tovább. (Regestrum Varadinense ed. J. KARÁCSONYI et S. BOROVSZKY, Bp. 1913 No. 28—248). Vagyis bőséges alkalom és lehetőség nyílt (s nyílik ma is) a nevek félrehallására és félreolvasására s nagy kérdés a fenti — koránt sem biztos, hogy csupán „helyesírási" —• eltérések után az is, hogy egyes korai neveinknek, így pl. a Salan/Chalan/Calan-nak, nem volt-e egyenértékűen avagy legalábbis a tájnyelvekben használatos kétféle élő változata : Csalan/Kalan. A Vörösmarty eposza nyomán országszerte eluralkodott, Alpáron is ma kizárólagosan ismert és használt, sőt a tudományos irodalomba is befészkelődött (manapság ajánlott utónévvé vált) „Zalán" a Gesta Hungarorumban szereplő Salan(us) név múltszázadi németesen olvasott változata, — láttuk s-jelű szókezdet soha nem lehet z hangértékű Anonymusnál. Z-kezdőbetűvel Anonymus — kevés és bizonytalan kivétellel — a mai sz-hangot jelölte: Zemera = Szemere, Zeguholmu = Szeghalom, Zenuholmu = Szénhalom (Szíhalom), Zepus = Szepes, Zerenche/Zerensze = Szerencs(e), Zerep = Szerep, Zobolsu = Szabolcs, Zomus = Szamos és a szabályokat mintegy összefoglaló Zecuseu =Szecskő s végül, de nem utolsósorban Zoloncaman = Szolonkaman/Szalankaman (v. ö. a mai szerb Slankamen alakkal) a Titul = Titellel szemközt, a Duna túlpartján fekvő portus (rév), amelynek nevét éppen az anonymusi orthografia miatt nem lehetne a Salanus névvel összekötni. Ám egyáltalán nem kizárt, hogy ebben az esetben éppen Anonymus nem riadt vissza a Zolon —Salán nevek összecsengéséből adódó „tanulságoktól" s így lesz nála Salanusból mégiscsak titeli vezér. 106