Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)
Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára
16. Talpastál Csépáról. Hampel József nyomán. 16. Fußschüssel aus Csépa. Nach J. Hampel ismertté, 88 s ma a „Bodrogszerdahely-csoport" vezető edényformájának számítanak. 89 A Tisza mentén lefelé haladva megtalálhatók Bodrogkeresztúron, 90 Tiszakeszi—Szódadombon, 91 magasabb, félig kancsó—félig tál formaváltozatban POLLA, В., Birituelle füzesabonyer Begräbnisstätte in Streda nad Bodrogom in: Gräberfelder aus der Älteren Bronzezeit in der Slowakei. I. Bratislava 1960, 299—386, — különösen 338 skk. 4, 8 10, 12, 14. kép, IV. t. 4; VIII. t. 1, IX. t. 4, XII. t. 5, XIV. t. 3, XV. t. 5, XVIII. t. 6-7, XIX. t. 2, XX. t. 4, XXI. t. 1, XXII. t. 3, XXIII. t. 5, XXIV. t. 4, XXVIII. t. 3-4, XXIX. t. 1, XXXIII. t. 4. KEMENCZEI T., Adatok Észak-Magyarország későbronzkori történetéhez — Angaben zur Geschichte der Spätbronzezeit in Nordungarn. ArchÉrt 90, 1963, 172, 2. kép 8; 4. kép 4-5. Mittlere Bronzezeit 190. t. 6. — Post-Füzesabony típusként közölve ! BÓNA I., Tiszakeszi későbronzkori leletek — Spätbronzezeitliche Funde in Tiszakeszi. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve III, 1963, 16, I. t. 4. Tószeg-Laposhalom legfelső rétegében (1909: I. la fogás, II. la fogás, II. Id fogás, 1912: IIIc fogás, 1973: II. szint) 92 a Tisza jobb partján eddig legdélibb előfordulása Alpár. Kétségtelenül ugyanez a forma él tovább a Közép-Tiszántúl „Halomsíros" urnatemetőiben, Rákóczifalván, 93 Tiszafüred-Majoroson 94 és Hajdúbagoson, 95 gyakori Ottomány-Várhegy nehezen keltezhető „Otomani III" fokozatában 96 is. A Rákospalota-csoportból eddig csak egyetlen, erősen lokális jellegű variánsa ismert a dunaújvárosi temető A. 325. sírjából. 97 В. Bögrék, perem fölé emelkedő füllel, gömbölyded testtel. Változatok: bl Hasán hosszanti keskeny plasztikus bordával díszítve illetve tagolva: II.4 és 77,7. réteg, 77/6. gödör (XVIII. t. 15; XLIX. t. 6, 12; L. t. 7). Ismert egy-egy példányban Tószeg-Laposhalomról az 1927. évi ásatás I. és II. (legfelső) stratumából (sőt ugyanott egyetlen bordával díszített változatban már a IV. stratumban előjön), két ép példányban az 1912. évi ásatás felső rétegéből, a III/b-c fogásból 98 , a felső réteg 1908. előtti anyagából 99 (17. kép 1), valamint Tiszafüred— Ásotthalomról 100 (?). b2 Az elö^ö változata a bordák két oldalán 2—2 vagy 3—} bekarcolt keretezéssel: II.2, 1.3 (2db), II.4, II. 5. rétegek és I. Őshumusz (VI. t. 1—2; Az 1908 — 1927. évi tószegi ásatási adatokat a Márton Lajos kéziratos hagyatékában fennmaradt különnaplók és rétegtáblázatok nyomán idézem. Az 1973—1974. évi adatok saját közöletlen ásatásaimra utalnak. Szolnok, Damjanich János Múzeum. Lábakon álló változat. Közöletlen. KOVÁCS T., Tumulus Culture Cemeteries of Tiszafüred. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 17. Budapest 1975, 5, 20 és 33. táblák —54, 210, 354. sírok. KOVÁCS T., A hajdúbagosi bronzkori temető — Bronze Age Cemetery at Hajdúbagos. Folia Archaeologica 21, 1970, 27, — ahol az időközben megsemmisült tálat a publikáció már csupán leírja. Fennmaradt azonban róla Zoltai Lajos eredeti fényképfelvétele és rajza. BADER, T., Epoca bronzului in nord-vestul Transilvaniei. Bukarest 1978, XXV. t. 15-16. - Kulturálisan és korban talán ideszámít egy biharkeresztesi miniatűr példány is. Mittlere Bronzezeit i. m. 152. t. 3. HONTI SZ., A dunaújvárosi temető i. m. fényképét is hozza. Tószegi Különnapló 10, 1912, 311 és 312. Az elsőt közli BÓNA, Tószeg-Laposhalom i. m. 16. kép. BANNER-BÓNA-MÁRTON i. m. II. rész 20. kép 14. KOVÁCS Т., A halomsíros kultúra leletei az Észak-Álföldön — Die Funde der Hügelgräberkultur in Nordungarn. ArchÉrt 93, 1966, 188, 22. kép 1. 74
