Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

6. réteg. M: 235—275—210—215 cm. (II. melléklet 5.). A szelvény nagyobb részét, ÉNY-i kétharmadát helyenként hullámos felületű, igen jó minőségű há^padló foglalta el, a 4. bronzkori padlószint. A ház vagy helyiség fala 10 cm vastag döngölt agyagsávként jelentkezett. A falba voltak beépítve az eredetileg nyilván a helyiség belsejéből fűthető kemencék (T. II/5 és T. II/6). A tapasztott átégett falú kemencék beomlottak, maradványaik a tüzelőtérre hullottak. A házon kívül piszkos felületű járószint húzódott. A házpadlót és a járószintet áttörő cölöplyukak ezúttal sem voltak értelmezhetők. A csupán a szélével a szelvénybe nyúló 3. gödröt még 50 cm mélységig lehetett kibontani, az őshumuszt áttörő gödör teljes mélysége 265 cm volt. A NY-i sarokban 270 cm mélységben végetért a 6. gödör is. A 4. gödör is áttörte az őshumuszt, és a felszíntől számítva 305 cm mélységig nyúlt le. Az 5. gödör a felszíntől számítva 270 cm mélységben közvetlenül az őshumusz alatt ért véget. A szelvényen kívül eső igen mély 8. gödör nem volt kibontható. Öshumus^. M: 250—280—215—220 cm. Közvetlenül a padló ill. legkorábbi járószint alatt jelentkezett, egységes mélyfekete színű. Az átlagban 30 cm vastag őshumusz alatt narancsszínű őstalaj következett, amelyet csupán a 4. és 8. gödör bolygatott meg. c) A^ 19J7. évi sáncátvágás (V-VI melléklet) Az 1977. évi ásatásnak elsődleges célja a sánc szerkezetének és időrendjének a megállapítása volt. A sánc a vár DNy-i oldalán maradt fenn a legépebb állapotban, ezért az átvágás helyét itt jelöltük ki. A D-i oldalon ma egy nyílás látszik, ez azonban valószínűleg újkori bolygatás nyoma. Ugyanitt a sánc is fordul. Ezért ettől a helytől minél távolabb kívántuk az átvágást elvégezni, még az egyenes részen, hogy zavaró körülmények (esetleges bejárat, vagy torony) lehetőleg ne essen erre a feltárt területre. Választásunk szerencsésnek bizonyult, mert zavartalan rétegeket sikerült feltárni (9. kép). Ásatási módszerünk a következő volt: 1,10 m széles ún. „nyitó árok"-kai kezdtük a munkát, amely derékszögben vágta át a sáncot. Ennek az ároknak egyedüli célja a sánc rétegződéseinek megismerése volt. A keskeny árokban vízszintes síkban nehéz volt 9. Az 1977. évi sáncátvágás szelvénye 9. Profil des Walldurchschnittes des Jahres 1977