Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

3. A Várdomb és Templomdomb szintvonalas térképe. Gyimesi Albert felmérése, 1974. eredeti nagyságára nehéz következtetni, mert a sáncok egyenes irányban szakadnak meg, mégis úgy számítjuk, hogy a földvár eredeti területe a mainak kb. a kétszerese, azaz 0,44 ha körüli lehetett. Alpár vára 1746 óta vált szélesebb körben ismertté, amikor Anonymus „Gesta Hungarorum" című művét első ízben nyomtatásban is kiadták. Anonymus többször is említi a várat, mégpedig — feltehetően az egykorú népi hagyomány befolyása alatt — mint a mondabeli bolgár vezér, Salán (Zalán) székhelyét, akinek serege Árpádtól a vár mellett szenvedett döntő vereséget. Magáról a várról nem ír közelebbi adato3. Höhenschichtenkarte des Burg- und Kirchenhügels. Nach der Vermessung von A. Gyimesi im Jahre 1974 kat. Valószínű, hogy Anonymus munkájának nyomtatásban történt megjelenése után terjedt el újra — a török pusztítás után kicserélődött lakosság körében •— ez a ma már hagyománynak számító magyarázat. Később nagyban hozzájárulhatott ehhez Vörösmarty Mihály „Zalán futása" című müve is, amely 1825 után széles körben elterjedt. A vár tudatos régészeti kutatásának pontos kezdetét nem ismerjük. Az irodalomban a Várdomb első, hiteles régészeti leletéről 1869-ben értesülünk, amikor Madarassy László küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy ép cserépedényt, amelyet „Alpáron a 21