Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Vass E.: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása

kére küldte telelni. A következő évben, Habsburg Ferdinánd király seregének 1530. évi budai ostroma idején, a budai vár János-párti védői között Kászim pasa és Mumi aga vezetésével a török segélycsapatok is harcoltak. Ekkor Mehmed szendrői szandzsákbég és Murád hercegovinai szandzsákbég újabb török segélycsapatai Pest alól először Nyitráig nyomulnak, majd foglyaikkal együtt ismét Kalocsától keletre eső utakon vonultak ki. Azonkívül a Dunán 1530-ban már Kászim bég (vagy vajda) vezetésével feltűnik a török naszádos flotta is, hogy János király oldalán beavatkozzon a part menti városokban folyó harcokba.

18 A török segélycsapatok mozgását Kalocsa vidékén keresztül az itt áthaladó Pest—Solt—Kecel—Baja— Pétervárad helységek vonalában haladó országos út (strada regalis) biztosította. Ennek az országútnak Solt—Baja közötti szakasza a Kalocsai Sárköz keleti szegélyén Kecel—Hajós helységeken keresztül haladt át. Soltról dél felé Kalocsára, s innen több irányba: Kecel, Hajós, Foktő—paksi rév, valamint Fájsz — tolnai rév felé utak ágaztak el. Ezek az utak ismét megteltek török csapatokkal, mikor Szapolyai János király 1540 nyarán meghalt. Ekkor Fráter György János-párti kincstartó, a Budán megjelent Ferdinándpárti csapatok ellen, török segítséget kért. Erre még 1540 októberében Hoszrev pasa, ruméliai beglerbég Mehmed Jahjapasaoglu szendrői szandzsákbég, Ulema boszniai szandzsákbég és Kászim bég (vagy vajda) a dunai török naszádos flotta parancsnoka vezetésévej gyors ütemben háromezer lovast irányított Buda felé, és a szultán ígéretét küldte, hogy maga is eljön Buda alá. A beküldött török segélycsapatokról tudjuk, hogy Kászim bég (vagy vajda) Verancsics Antal értesülései szerint még 1540 őszén Szekszárdot hatalmába kerítette. Dunai naszádos flottája valószínűleg Fájsz—Tolna vonalában állomásozhatott. 1540 decemberében viszont Mehmed Jahjapasaoglu szend18 HAMMER 1852. III. k. 63.; - ISTVÁNFFY 1685. XI 112-114,117.; - KUBINYI1974. 213-214: részletesen beszél a budai török segélycsapatokról. 19 HAMMER 1852. 83,; - VERANCSICS 1857. II. k. 42-45. - BÁRTFAI. 1938. 380-381 : János király rendelete Fejér megye solti széke adószedőjének, hogy a szék lakóitól beszedett egy forintos hadi adót adja vissza. Ez János király Solt széki igazgatását bizonyítja. 20 VERANCSICS 1857. 85.; WINKLER 1927. 36: a törökök Kalocsa környéki táborozása 1529—1540 között igazolható, de a város török megszállására csupán 1541 őszén kerülhetett sor. rői szandzsákbég és Ulema boszniai szandzsákbég csapatai teleltek Kalocsa környékén, így valószínűleg a Pétervárad—Baja—Solt—Pest útvonalon vonultak fel. A török segélycsapatok tehát 1540 decemberére az Eszék—Buda, a Pétervárad—Pest útvonalat és a Dunát is teljesen ellenőrizték.

19 Szulejmán szultán 1541 nyarán péterváradi táborában értesült arról, hogy előreküldött csapatai Pesten a János-párti Török Bálint csapataival már 1541 húsvétján egyesültek és a támadó Ferdinánd-pártiakat visszaverték. Ezután Buda alá vonult, és a várat 1541. augusztus 29-én csapataival véglegesen megszállta. A János-párti „szövetségeseit" pedig Erdélybe küldte. A Budára vezető utak egyike, mint erről már beszámoltunk, Kalocsát is érintette. Verancsics Antal értesülése szerint 1541 végén Kalocsánál ismét török sereg telelt. A fenti adatok szerint török csapatok Kalocsánál 1540 decembere óta folyamatosan állomásoztak, s nagyon valószínű, 1541 végén már a kalocsai várat is véglegesen megszállták.

20 Kücsük Bali második budai pasa az 1542-ben Pestre érkezett császári sereg ellen Ulema boszniai pasát és Murád pozsegai szandzsákbéget hívta segítségül. Ugyanekkor Mehmed szendrői szandzsákbég 30 ezer beslia lovassal Bajánál táborba szállt, s onnan Pestre vonult. Bornemissza Ferenc székesfehérvári kanonok elbeszéléséből értesülhetünk arról, hogy miután a törökök Budát megszállták, a fehérváriak velük szüntelen csatáztak. Buda külvárosait szüntelenül támadták, és sok török rabot ejtettek. Ugyanez a helyzet uralkodott Tolna megyében is, amiről egy 1543. évi török jelentés számol be. A török megszállókat ért 1542. évi katonai ellenakciók a szultán újabb hadjáratát vonták maguk után. Szulejmán szultán konstantinápolyi kivonulása előtt a telet Edirnében töltötte, s csak 1543 februárjában indult tovább. Az 1543. évi hadjárat előkészítése során, valószínűleg még 1542 őszén küldött a Dunán Budára élelmet. A dunai élelmet szállító török flotta parancsnoka már Ali bég volt, s alatta Szinán agát, találjuk, aki egykori kapudzsiba si, Ibrahim nagyvezér kamarása volt. Szinán csaus, török történetíró leírásából következik, hogy ekkor, 1542-ben már három magyarországi szandzsák működött: a budai, a mohácsi és a szegedi szandzsák. Kücsük Bali budai pasa hatalma a budai vilajet és szandzsák élén kiterjedt még Kászim mohácsi szandzsákbég, valószínűleg a korábbi török dunai naszádos flotta egykori parancsnoka és Dervis szegedi szandzsák15