Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei
zsefről. 54 Talán eltévesztette az évet, hiszen 1857-ből nem maradt fönn tőle ilyen portré. Az új Katonaarcképet közlő, 1856-os Bánk-bán kiadás Szilády Károly kecskeméti nyomdájában készült. A kitűnő nyomdász könyveihez, amelyek Papi dolgozatok címen, az 50-es évek elején jelentek meg, Kiss Bálint készített három litográfiát. Szilády 1854-ben írta Barabásnak: „. . . könyvem szerkesztője teljességgel nincs velők megelégedve, 's követeli hogy ezentúl Тек. Úrral rajzoltassam az arczképeket. Mivel nagy okom van szerkesztőm kívánatának eleget tenni, de más részről magam is nagyon jól látom Тек. Ür minden műveiből kitűnő utánozhatLm élethűséget: bátor vagyok teljes tisztelettel azon kérdést tenni, hogy volna-e Тек. Ürnak ideje, 's kedve a' közelebbi nyáron Két arcképet részemre kőre rajzolni?" 55 Barabás 1854 májusában elvállalta Szilády fölkérését. Erről a levélben említett kettőn kívül több arckép is tanúskodik. 56 A festő az 50-es évek második felében közvetlen kapcsolatot tartott fönn Sziládyval, akinek megfesti az arcképét is 1855-ben. 57 Nemcsak a számbavehető adatok szerint, hanem stíluskritikai alapon is Barabás művei közé sorolhatjuk a kőrajzot. Horváth Döme és Szilády Károly kor diktálta igényének leginkább ő tudott megfelelni. Olyan portrét alkotott Katonáról, amellyel a későbbiek szinte kivétel nélkül rokonságot tartanak. Az arckép háromnegyed profilos, bal oldali beállítása 54 Márkosfalvi Barabás Miklós Önéletrajza. Kiadta BÍRÓ Béla. Kolozsvár 1944. 273. Az 1857. év munkái között, 1670. sorszámon Barabás említi: Katona József lith. Barabás által nem említett műveinek jegyzékében (311. 1.) szintén 1857-ből, a 2989. sorszámon szerepel egy Katona Józsefről készült vázlat. 55 Concept. 1853 évi December 13 k napjától kezdve, 1854 évi Augusztus hó 17 kéig. Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét. A levél címzése: Тек. Markosfalvi Barabás Miklós Urnák, es. kir. Académiai képíró (lakása ez idő szerint : Pest. Feldunasor. Nákó ház, szemközt a' lánczhíddal) A levél keltezése 1854. május 2. 56 Szilády fönnmaradt levélmásolataiból kiderül, hogy részére mely három portrét rajzolta Kiss Bálint, és milyeneket készített neki Barabás. Ezek bemutatása egy másik dolgozat témája lehetne. 57 Barabás Miklós: Szilády Károly arcképe, 1855. olaj, vászon, 66x53 cm. Jelezve jobbra oldalt: Barabás 855. Katona József Múzeum, Kecskemét. Leltári szám:56.2. A kép kép hátoldalára, a vászonra kis papírcetli van ragasztva, melyen Szilády kezeírásával ez áll: ,,E' képet festette Pesten Barabás Miklós, 1855 k évi September 5-dikén, négy órai ülés alatt, épen 60 év és 8 hónapos koromban; mert születtem 1795-ben február 5-dikén. Szilády Károly" 58 HOFFMAN Edit: Barabás Miklós. Bp. 1950. 52-53. 6. kép. Barabás Miklós: Katona József, 1856. (Horváth Döme Bánk bán kiadásai, 1856. 1860.) Abb. 6. Miklós Barabás: József Katona, 1856. (Die Bank BanAusgaben von Döme Horváth, 1856, 1860) azonos a korábbiakkal. A költő zsinóros, egyenes nyakú dolmányt és panyókára vetett mentét visel, nyakát sál keretezi. A test tartása határozott, vállai szélesek. Arcának vonásai aprólékosan, „élethűen" vannak kidolgozva. Az orrhát egyenes, az arc, ill. a fej gömbölyded, nem felel meg a Bartucz-féle leírásnak. A felpödört végű bajusz leginkább a pasztellportré azonos állású motívumára emlékeztet. Az arckifejezés valamiféle megelégedettséget, már-már derűt sugall, ami feltehetően nem lehetett a költő sajátja. Főleg ezen a ponton ütközik ki Barabás szemlélete, kezenyoma. Hiszen ő mindig igyekezett az ábrázoltjait jó színben feltüntetni, életteli jelleggel megfogalmazni, nyugodtnak és méltóságteljesnek bemutatni. Portréiról mindig határozott és kiváló egyéniségek tekintenek ránk. 58 Katonát is ilyennek rajzolta, nem vette figyelembe a korábbi arcképek sugallta tanulságokat. A rajzról nem tudva, hogy az Barabás keze munkája, Keresztury Dezső is megjegyzi, hogy „Is128
