Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei
megfordulhatott itt a 20-as években is, hiszen szinte vándorfestőként járt Szentes és Debrecen, Pest és Bécs között; megbízásai teljesítése és tanulás végett. 24 Jókai állításait vizsgálva addig jutottunk el, hogy Szokolay Hártó és Kiss Bálint egyaránt lehetett az eredeti olajfestmény „okozója". Jókai szerint erről készült Muraközy „rajzónja révén" az a Katona-arckép, melyet „munkája címképéül közölni szoktak". Vajon melyik Katona portréra gondol Jókai? Valószínűleg a Horváth Döme által 1856 és 1860-ban, a két kecskeméti Bánk bán kiadásban közzétett arcképre, mely a későbbieknek is legfőbb mintája lett. Muraközy 1842—44 között másolhatott, 25 mivel akkor járt együtt Jókaival a kecskeméti Jogakadémiára. Nemcsak barátja volt a később híres írónak, hanem tanítványa is, hiszen Jókai vezette be őt a rajzolás és a festés mesterségébe. 26 De az erősen kétségbevonható, hogy a Horváth Döme-kiadások portréja a rajzolásba és festésbe alig belekóstoló fiatal Muraközytől származna. 27 Az arckép fejlett rajztudásról árulkodik, ami Muraközynek a 40-es évek elején még nem lehetett sajátja. Előfordulhat az is, hogy Jókai tévedett, hiszen több mint 50 év távolából idézte föl Katona arcképével kapcsolatos emlékeit. Ha Jókai emlékezete pontatlan, akkor nemcsak abban tévedhetett, hogy Muraközy kezétől származtatta a legelterjedtebb Katona-arcképet, hanem abban is, hogy az eredeti kép milyen technikával készült. Olajfestménynek — az Ernst Lajosét kivéve — nem tudtunk a nyomára bukkanni, van viszont egy pasztellkép, amiről a hagyomány azt tartja, hogy Katonát ábrázolja (3. kép). A beállítás ugyanaz, mint Rohn 24 ZÁDOR Anna: Kiss Bálint 1802—1868. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve, 1952. Bp. 1953. Monografikus tanulmányában Zádor Anna említi, hogy Kiss Bálint iskoláit szülővárosában, Szentesen és Kecskeméten végezte. A szerző arra is fölhívja a figyelmet, hogy Kiss Bálint korai munkássága új adatokkal, összefüggésekkel és művekkel bővülhet még. 25 Muraközy János Emlékkiállítása. Katona József Múzeum, Kecskemét, Magyar Nemzeti Galéria, Bp. (katalógus). A kiállítást rendezte és a bevezetőt írta: TELEPY Katalin. Szerk.: H. TÓTH Elvira. Kecskemét, 1971. 26 Jókai képzőművészeti tevékenységéről monografikus tanulmányt írt VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes: Jókai képzőművészeti munkássága. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. Bp. 1962. 61-83. 27 Anélkül, hogy ellenőrizte volna Jókai állítását, Lyka Károly azt írja, hogy „ . . . a rajz ,amelyet a még jogász Muraközy Katona Józsefről készített, a legjobb a Bánk bán költőjének minden képmása közt." LYKA Károly: Magyar művészet 1800—1850. A táblabíró-világ művészete. II. átd. és bőv. kiadás. Bp. é. n. 317. 3. kép. Pasztell-másolat Katona József egykorú arcképéről, 19. sz. közepe Abb. 3. Pastellkopie des Porträts von József Katona, Mitte des 19. Jhs. metszetén: bal oldali, háromnegyed profilos, de egy asztal mögött ülve ábrázolja. A képen a magas nyakú, zárt öltözet fölött a bal vállat egy prémgalléros, zsinóros mente takarja, melynek összekötő zsinórjába kapcsolódik a bal kéz mutatóujja. Előtte, az asztal sarkán, a többszöri törlés és átrajzolás miatt nehezen kivehető, magas, füles kosárka. Talán szőlő van benne, legalábbis zöld színű, kerek szemek látszanak a szájánál. A kosár mellett egy nem egészen szabályos gömb formájú tárgy van, közepén kör alakú benyomódással. Az alak csapott vállai vékony felsőtestről árulkodnak. Az arc feltűnően széles, a fej a testhez képest nagynak mondható. Bal halántékán a haj egyenesen előre fésült. A bajusz közepes sűrűségű, végein fölfelé pödörve. A szemek, a szemöldökívek és az orr állása és formája egyezik Bartucz leírásával és ezáltal a Rohn-metszettel. A pasztellkép a múlt század végén bukkant föl, és beleltározták a Városi Múzeum gyűjteményébe 1902123
