Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei
látszik a toka. Szemöldökívei keskenyek és széthúzottak, középen egymástól távol helyezkednek el. Haja dús, valószínűleg erősszálú, sűrű és erősen göndörödő. Vállai csapottak, felsőteste vékony, különösen a fej nagysága miatt tűnik annak. Az egész arcon — nyiltsága ellenére — valami rejtőzködés figyelhető meg. Mintha bánat felhőzné, csendes keserűség ül ki rá. Befelé figyelés, önmagába merülés jellemzi inkább, mintsem a kitárulkozás. A zárt nyakú öltözet sötét foltja és a pontozó modorban, érzékenyen megfogalmazott világos arc kontrasztál. Katona későbbi arcképein — ha nem is módosítások nélkül — leginkább ez a bal oldali, háromnegyed profilos, zárt ruhájú mellkép; ikonográfiái típus terjedt el. Vahot Imre 1856-ban megismétli a Magyar Tháliában közölt portrét, de nem kőnyomatként hozza, hanem fametszetet csináltat belőle. 10 Ezen eltűnik az 1853-as Rohn-litográfia finom, árnyalatosán kidolgozott jellege. A papír is durvább, több faanyagot tartalmaz. Az 1853-as portréval majdnem pontosan egyező méretű fametszeten a homlok, az arc szem alatti részei és az áll világos foltja kivillan a sötét haj koronázta arcból. A beállítás, a bal oldali háromnegyed profilos nézet és a magas nyakú zárt ruha ugyanazt a típust képviseli, mint Rohn kőnyomata. A fametszeten — a technika természetéből eredően — keményebbek és határozottabbak az arcvonások, mint az érzékenyen megfogalmazott 1853-as kőnyomaton. A fametszetű arc markáns jellege egészen távoli a Bartucz és Rohn segítségével megidézett Katonaarctól, ipoha a hitelesnek elismert litográfiáról készült. Feltehetően a szükségesnél bővebben adagolt festék is hozzájárult a metszet sötétre sikerült nyomásához. (2. kép.) De vajon milyen lehetett a Rohn-litográfia előképe, a „Kecskeméten levő eredeti olajfestmény"? Erről talán tévedés nélkül feltehetjük, hogy Katona egykorú képmása volt. Katona írásaiban, fönnmaradt jegyzeteiben nem találunk említést róla. Noha a versei 10 MÜLLER Gyula és VAHOT Imre Egyesült Magyar- és Erdélyországi Nagy Képes Naptára 1857-re. Pesten, 1856. 148. 11 Katona József összes művei, Bp. 1959. II. 7. 12 Bánk-bán. Dráma 5 szakaszban. Szerzetté Katona József. Pesten, Trattner János Tamás' betűivel 's költségével. 1821. 13 Ugyanezen okból nem adott arcképet munkái első kiadásához Vörösmarty Mihály. FEJŐS Imre : Vörösmarty arca. Irodalomtörténeti Füzetek, 8. Bp. 1956. 22. 2. kép. Rohn litográfiája után: Katona József, 1856. fametszet (Müller—Vahot Nagy Naptára) Abb. 2. Nach der Lithographie von Rohn: József Katona, 1856. Holzschnitt (Müller —Vahot Nagy Naptára—Großer Kalender von Müller —Vahot) elé írt ajánlás egy elkészült portréra éppúgy célozhat, mint az azt helyettesítő írott-önarcképre : „S%ára% képedet ajó^an elesmeri, a sculpsit kimarad, mint a% ajánlat is; his^ szükségtelen a nyalka cikornya, ha éppen csak keveset nyomna is a becsed:" (E verseimhez) 11 Az Erdélyi Múzeum pályázatán sajnálatosan nem értékelt Bánk bán 1820-ban, 1821-es évszámmal, Katona életében megjelenti 12 A drámaíró arcképe nemcsak sejthető szerénysége miatt nem kerülhetett műve élére, hanem talán azért sem, mert addig ilyen nem is készült róla. 13 Hát mikor készült, mikor készülhetett az eredetinek mondott olajfestmény? És ki csinálta, ki csinálhatta? Hol van ez a kép? Az idős 121