Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Szendrő F.: A Bánk bán munkásszínpadon

naplójában a következőket jegyezte fel: „Felfoghatatlan, hogy a kormányzat ilyen esztelenség előadását megengedi. — Rossz, veszedelmes irányzat." 1845-ben a cenzúra ismét felterjesztést tett a darab betiltása ügyében. Nem vállalhatta a felelősséget olyan darab előadásáért, „amely telítve van féktelen pártütési elvekkel s a külföldiek ellen gyűlöletet szít". A hazafias közönség ezekben az években az ellenzéki politika nézőpontjából ünnepelte a tragédiát, forradalmi szellemet érzett ki belőle, a színészek a magyarság lelkéből szavaltak az elnyomók ellen."

10 Jókai Mór az Életképekben számolt be a Bánk bán 1848. március 15-i előadásáról, melynek szenvedélyes forradalmi hangulata talán leginkább a mi előadásunk hatásával csengett össze. „Ez nap délutánján a nép kívánta a színházi aligazgató Bajza Józseftől: hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett Bánk bán adassék elő. Bajza monda, hogy szívesen teszi. A színház oltár volt ma, a közönség színe volt jelen ünnepi arczokkal, ünnepi ruháiban; a nemzeti cocarda volt minden férfi, minden nő keblére föltűzve, középen a háromszínű zászló. — A páholybirtokosok is megnyiták páholyaikat a nép számára, ki még a közforradalom perczeiben is oly tiszteletben tartá a gyöngédebb érzelmeket, hogy egy páholyt sem foglalt el, melyben hölgyek ültek. — A zenekar felváltva a Rákóczy-indulót, Marseillaiset és Hunyady László szebb helyeit hangoztatá. — Később Egressi Gábor szavalá el Petőfinek költeményét (a „Talpra magyar"-t) a nép ezreinek harsogó esküvése mellett. — Ezen az estén csak a dráma első felvonását tudták lejátszani a színészek, mert... rögtönzött műsor fejezte be a forró estet."

11 48 bukása után agyoncenzúrázva, csak 1858. március 10-én kelt új életre a Nemzeti Színházban. 1868. augusztus 27-től cenzurázatlanul játszották. 1899. április 5-én, a Nemzeti Színház első klasszikus ifjúsági előadásán a Bánk bánt mutatta be. A bevezetőt ismét Jókai tartotta, visszaemlékezve az 1848. március 15-i forró estére. Szavait így fejezte be: „Hazámnakfiatalsága, jövendőnk örököse, tudd meg és megtartsd, hogy amíg Katona Bánk bánja a nemzeti szín10 PINTÉR Jenő: Magyar irodalomtörténet. 5. köt. Bp. 1932. 853 11 Idézi: NÉMETH Antal i. m. 83-84. 12 Uo. 132. « Uo. 215. padon tündököl, addig Magyarország egén a szabadság napja ragyog. Ez a mi uralkodó planétánk."

12 Németh Antal mint a Nemzeti Színház igazgatója (1935—44) így írt az 1935-ös első, munkásközönség előtt játszott Bánk bán előadásról: „Tiborcz alig tudta végigmondani panaszát a pillanatonként felzúgó tüntetésszerű tapsok miatt. Egy-egy mondatára másodpercekig tombolt a taps és hogy mennyire világnézeti indítéka volt ennek a sikernek, mutatja az, hogy Bibeiachot is megtapsolták, amikor azt mondta : 'Ügy! ölni tudtok jó urak: bezzeg, ha életet tudnátok adni, akkor érdemelnétek meg az uralkodást.' A III. és a IV. felvonás közét áttapsolta a munkásmatiné közönsége."

13 * 1942 áprilisában a bőrös munkásszínjátszók Katona nevében mondották: én Szmóla Péter: Bánk bán, én Orbán Sándor: Petur, én Gyurasits Bálint: Tiborc vagyok, hogy szóljunk, mert „szólani kell" — „mivel az egész háborodásnak oka a magyarok jussaiba belemarkoló" hitleri fasizmus, mely tűzzel és vérrel pusztítva zúdult ránk és a fél világra. József Attila szavait idéztük a Független Színpad vigadói estjén is (1942. február 6.) igaz, megcsonkítva : „adj emberséget a% embernek. Adj magyarságot a magyarnak,'" A harmadik sort kipontoztuk plakátjainkon a cenzúra miatt, de sokan tudták a folytatást : „hogy mi ne legyünk német gyarmat" Igen, egyenesen így vetődött fel számunkra a kérdés. A bőrös munkásszínjátszók József Attilára Katona Bánk bánjával feleltek. Rendelői és dramaturgiai irányelvek Mindenekelőtt felvetődik az első alapvető kérdés: miért mutattuk be a Bánk bánt? Természetesen törekvésünket nem lehet az adott történelmi körülményektől függetleníteni. Katona művén keresztül a magyar munkásosztály, de egyben az egész magyar nép nevében fel akartuk emelni szavunkat a háború, az országunkra törő idegen elnyomó erők ellen. 353