Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Szendrő F.: A Bánk bán munkásszínpadon

magyar költőket, szavalóesteket és színielőadásokat rendeznek, a munkáskórusok Bartók és Kodály gyűjtéséből énekelnek népdalokat."

3 Ezek a felismerések már helyet adtak a munkásosztálynak a nemzet életében. De már nemcsak erről volt szó. Kállai Gyula jelölte meg egyértelműen az utat: „Az önálló, minden kérdésben független, határozó képességgel rendelkező Magyarország csak úgy valósítható meg, ha a széles néptömegek megkapják mindazokat a gazdasági és politikai jogokat, amelyekre számuknál, nemzetgazdasági, társadalmi és kulturális jelentőségüknél fogva történelmi jussuk van."

4 A bőrös munkáss^injáts^ók A Bőrös Szakszervezet döntése után a színjátszó csoporttal sorozatos megbeszéléseket tartottunk, főleg a szereposztásról és a bemutatásra való felkészülés technikai, szervezési kérdéseiről. Ezek után a szakszervezet székházának (Dob u. 90.) rendszeres vendége lettem. Ebben az időben a szakszervezet többé-kevésbé a családi otthont is pótolta. Talán még ennél többet is. Minden este mozgalmas élet folyt a különböző helyiségekben, élénk viták zajlottak a mindennapi szakmai, politikai kérdésekről. De nem akadt olyan hazai vagy külföldi vonatkozású gazdasági, kulturális, irodalmi, művészeti téma, ami nem merült volna fel ezeknél a nyüzsgő asztaloknál. Sokszor, ha egy-egy csoport körül magasabbra csaptak a szenvedélyek, a többiek is odagyűltek, és most már közösen kavargott a vita. Egy másik teremben sakktáblák fölött csendesebben csatároztak. Lent az első emeleten az énekkórussal próbált Vándor Sándor. De ebben a sokszínű, összetett világban életre szóló barátságok és szerelmek is szövődtek. Ez az állandóan forrongó, nyugtalan közösség kovácsolta ki azt a sajátos, bensőséges baráti, testvéri, mozgalmi légkört, amely egyben kohója volt az új embert, az új társadalmat alakító osztálynak. A bőrös munkásszínjátszók alap-iskolázottsága 4 elemi, 4 polgári volt, de önképzésen alapuló műveltségük ideológiai és természettudományi téren sokkal magasabb szinten mozgott. Erősebb politikai 3 Uo. 44. 4 Uo. 38. érdeklődésük is fogékonyabbá tette őket minden új társadalmi és szellemi jelenség befogadására. Összehasonlíthatatlanul magasabb fokot jelentett ez a mozgalmon kívüli, szervezetlen munkásrétegeknél. Olvasottságuk elsősorban a szakszervezet könyvtárából táplálkozott, amely egyrészt az alapvető marxista ideológiai és természettudományi művekből állott, másrészt szépirodalmi téren főleg Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Ady Endre, Kassák Lajos, továbbá a munkásmozgalomból nőtt írók : Csizmadia Sándor, Gyagyovszky Emil, Farkas Ferenc stb. írásai forogtak közkézen. Kiegészítették mindezt a külföldi klasszikusok: Dickens, Victor Hugo, Balzac, Zola, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gogol, Heine, Schiller, Goethe, Sinclair Lewis, Upton Sinclair, Romain Rolland, Barbusse, Maupassant, Shaw, Hauptmann, Jack London, Knut Hamsun, Ibsen, Thomas Mann, Capek, Hasek, Jifi Wolker, Gorkij stb. művei. A húszas évektől kezdve megjelentek a munkáskönyvtárakban az új, kortárs magyar írók: Babits Mihály, Nagy Lajos, Gergely Sándor, Gábor Andor, Bálint György, Zilahy Lajos, Márai Sándor, Tersánszky J. Jenő stb. Nagyon népszerűek voltak a népi írók: Illyés Gyula, Darvas József, Féja Géza, Kovács Imre, Erdei Ferenc, Szabó Zoltán, Sárközi György, Veres Péter, Szabó Pál, Németh László könyvei. Rendszeresen olvasták a napi sajtón kívül a Társadalmi Szemlét, a Szocializmust (a Szociáldemokrata Párt havi tudományos lapja) és a Népszava különböző ismeretterjesztő kiadványait. Az 1930-as évektől megjelent szovjet írók: Alekszej Tolsztoj, Ehrenburg, Katajev, Solohov (Csendes Don) könyveit rongyosra olvasták. A legtöbb szakszervezetben meg lehetett találni azokat az autodidakta munkásművészeket, akik a mindennapi munkájuk mellett, szabad idejükben írtak, szobrászkodtak, festettek. A Bőrös Szakszervezetben is működött néhány munkásíró: HegedűsBite Dániel, Cserta Lajos, Krajnyák János, Kulkász József, Pap Sándor. Ók kerestek fel a cukrászoknál. Továbbra is a Bánk bán bemutatásának leglelkesebb támogatói maradtak. Meg is kértem őket, hogy foglalkozzanak a Bánk bán-irodalommal és II. Endre, továbbá Katona József korának tanulmányozásával, amit örömmel elvállaltak. Ahhoz, hogy színjátszóink teljesen azonosulni tudjanak a dráma anyagával, közelebbről meg kellett 350