Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei
Jókai egy jegyzete nyújt valamelyest eligazítást. „ . . . azon arcképe Katona Józsefnek, melyet életírásai munkája címképéül közölni szoktak, az én kecskeméti diákkoromban készült, egy kedves iskolatársam Murakö^j János rajzónja révén, ki festői pályára vágyott, nagy művészi tehetsége volt hozzá: aztán ő is szenátor lett szülővárosában és rem pingált többet. A rajz eredetijét, mely 1842-ben még ott volt a költő családi lakában, valószínűleg egy bennszülött kortárs festette olajba, kit a köznyelv , } S%pkolai piktor" névvel emlegetett. Azt is jól ismertem: Diogenesi cinikus alak volt: különösen gyűlölte az iskolás fiúkat. Ez az arckép szolgált mintául Katona Józsefnek Züllich készítette ércszobráhcz is. De az sem lehetetlen, hogy Kiss Bálint volt az okozója az olajfestménynek." 14 A rajzolásban és festésben már fiatalon járatos Jókai idős korában emlékezhetett-e pontosan az eredeti mű technikájára? Ugyanis Katonát ábrázoló olajfestményt nem ismerünk, ilyen nem maradt fönn. Lehet, hogy a Jókai által említett mű elveszett, vagy lappang valahol? Egy kis méretű, miniatúránál alig nagyobb „szürke olajfestmény papíron" szerepelt Ernst Lajos gyűjteményében. 15 A képet a gyűjtő kiállította 1930-ban Kecskeméten a Katona Emlékkiállításon (Városi Múzeum) is, a következő aláírással: „A költő ifjúkori arcképe, ismeretlen festőtől." 16 Ez a kép lehetett az eredeti olajfestmény, amit Jókai megjelölt? Nincs adatunk arra, hogy a kép honnan és hogyan került az Ernst- gyűjteménybe, és azt sem sikerült kideríteni, hogy a gyűjtemény árverésekor ki vásárolta meg. 17 Az eredeti képet festhette „Szokolai piktor", azaz Szokolay Hártó János. Neki Kecskemét városa 1815-ben 200 14 JÓKAI Mór: Katona József Bánk bánja, Szemlélődés. In: KATONA József: Bánk bán. A Pesti Napló kiadása. Bp. 1899. XI. Lábjegyzet. 15 VARJÚ Elemér-HÖLLRIGL József: Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. (Katalógus) Bp. 1932. 130. 52. tétel: Katona József arcképe, szürke olajfestmény papíron, 17x12 cm. 16 1930. évi Katona-Emléklap. Kecskemét, 1931. 48. 17 A M. Kir. Postatakarékpénztár Árverési Csarnokának Aukciója az Ernst Múzeum kiállítási helyiségeiben ... a volt Emst-Múzeum teljes műtárgyai kerülnek eladásra. Árverési Közlöny, XX. évf. (1939. jan. hó) 29. oldalon a 213. tétel: „Ismeretlen festő, XIX. század, Katona József. Olajfestmény, 17x11. Kikiáltási ár: 20,— P. (engő) 18 ENTZ Géza-GENTHON István-SZAPPANOS Jenő: Kecskemét. Bp. 1961. 55. 19 SZOKOLAY HÁRTÓ János: Szabadalmas Kecskemét városának történeti ismertetése azaz: Régibb kori és jelen forintot juttat, hogy festészeti tanulmányokat folytathasson a debreceni kollégiumban. 18 Arról pedig Szokolay maga tudósít, hogy: „ . . . 1819-ben Bécsben ... a' festés tanulásáért ott' üdőmet töltöttem." 19 Munkái közül bizonyosan csak két városképet ismerünk — 1815- és 1929-ből —, melyeket metszéshez rajzolt elő Karács Ferencnek. 20 Az ügyetlen rajzú elsőhöz képest a második érettebb, tisztábban és világosabban fogalmazott. Szokolay a rajzolás mellett foglalkozott bútortervezéssel, az 1831. évi kolera idején pedig gyógyított. 11 Megírta szülővárosa, Kecskemét történetét, melynek bevezetőjében nem mulasztja el megemlíteni, hogy az ő várostörténeti jegyzeteit Katona József is használta 22 a saját Kecskemét történetének megírásához 23 Szokolay Hártó és Katona tehát ismerték egymást. Katona életének utolsó, Kecskeméten töltött évtizedében 1820—30 között — és nem ifjúkorában készíthetett róla portrét Szokolay. Bár tőle azonosítható olajfestmény egyáltalán nem maradt ránk. A Jókai által szintén említett Kiss Bálint ugyancsak lehetett szerzője az olajfestménynek. Katona és Kiss Bálint személyes kapcsolatáról nincs ugyan tudomásunk, de Kecskeméten diákoskodott, és többször állapotjának lehető hív előadása. Kecskemét, 1846. 15. 20 „Ketskemét várossá nap-keletről 1814. 20-ik Oct. Szokolai Hártó János rajz, Karács metsz. Pesten." rézmetszet, papír; A városkép a csizmadia céh szabaduló levelének a felső részén található. A Magyar Történelmi Képcsarnok egy példányban őrzi ezt a rézmetszetet (41,6x54,9 cm). Leltári száma : 56.297. A Kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonában található a rézmetszet dúca, melyről 1978-ban készült új lenyomat, 5 példányban. — SZOKOLAY HÁRTÓ János és KARÁCS Ferenc: Kecskemét látképe, a molnár céh mesterlevelén, rézmetszet, papír, 41,6 X 54,9 cm. Jelezve balra lent: Szokolay Hártó János rajz. Jelezve jobbra lent: Karács metsz. Pesten 1929. Katona József Múzem, Kecskemét. 21 SZOKOLAY HÁRTÓ János i. m. 131. 22 „Hlyen formán áll a' dolog legkülönösebben Kecskemét' nevére, ezen névnek származási-okaira, nem különben a' Partiscum nevezetre nézve, melly ez utóbbi nevezet mellett tőlem is költsönzött, 's nálam meglevő jegyzetek' nyomain Katona József jeles és holta után (mint rendesen szokás) illő méltánylással koszorúztatni kívánt hazánkfia, Kecskemét városa' históriáját megkezdő de be nem végezhetett iratán által, mind végig vitatkozik . . ." SZOKOLAY HÁRTÓ János i. m. VI—VII. 23 Katona József félbemaradt Kecskemét történetének kiadását édesapja vitte véghez, már az író halála után. Szabadalmas Kecskemét alsó Magyar Ország első mező várossá történetei. Hiteles levelekből öszveszedte néhai Katona József, szabadalmas Kecskemét várossá fő fiskálissá. Pesten, 1834. Trattner-Károlyi nyomtatása. — Szokolay csak 1846-ban tudta kiadni könyvét Kecskemét város segítségével, de a későbbi megjelenése nem jelenti azt, hogy Katona ne ismerhette volna a sokáig kéziratban levő Szokolay-művet. 122
