Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei
ill. az ő korrigálásuk mellett. Mesterünk a fiatalok bizalmát, megbecsülését élvezte, mivel az újabb szemléletű irányok befogadására sokkal fogékonyabb volt, a fiatalok között népszerűségnek örvendett. Czóbel Béla, Ziffer Sándor és Perlrott Csaba Vilmos Iványi Grünwalddal tartják a kapcsolatot, nagybányai tartózkodásuk alatt. Képeik, pl. Czóbel, Szalmakalapos férfi (1906), Ziffer Sándor: Bivalyok, Perlrott Csaba Vilmos: Önarckép, mindkettő 1905-ből, már olyan művek, melyek megmozgatták azt a csendes, már kialakított festői felfogás-állandóságot, mely eddig Nagybányát jellemezte. Az alapító mesterek a nagybányai stílus továbbélésén érthetően féltékenyen őrködtek. A fiatalok, főleg a fent említettek — ahogy őket gúnyosan „neosoknak" nevezték — az új, Párizsban látott és kitapasztalt felfogás mellett döntöttek. Érhető volt így a nézetek összecsapása, mely a viták sorozatát provokálta. ír erről Lázár is : „. . . Aztán fontos; a nyári Szabadiskolába jöttek meg a külföldiek, s meséltek a francia anti-naturalizmus törekvéseiről, főleg Matisse fellépése eredményeképen a dekoratív művészetről. Cézanne és Gauguin lett a harci jelszó." 133 A Nemzeti Szalonban 1907 májusában megrendezett Francia festők kiállítása — ahol többek között 56 Gauguin művel ismerkedett a közönség — igazolta elképzeléseiket. Van Gogh, Denis, Cézanne, 133 LÁZÁR Béla: Iványi Grünwald Béla. Bp. 1921. (1911. X. 1.) Tersánszky Józsi Jenőnek a Nyugatban megjelent cikkéből is értesülünk, hogy Iványi Grünwald kivételével a „vezető személyek" nem szívesen tűrték az új eszméket. „Volt jelesen egy időszaka a telepnek, amikor nagyszámú, kiforróban levő fiatal festő, legtöbbje külföldről érkezve, újabb törekvésekkel a legélénkebb aktioban sürgött a telepen, a vezető személyek (az egy Grünwaldon kívül) skeptikus tartózkodásától levállveregetve." Idézi: ARADI Nóra: Réti István. Bp. 1960, Képzőművészeti Alap. 266. 134 O. v. 90 X 100 cm, j. j. 1. Grünwald В. Németh Jenő gyűjteménye. 135 O. pl. 30x30 cm, j. j. 1. Iványi Grünwald 1906. Dr. Lestár Béla tulajdona, Kecskemét. 136 O. fa, 28,5x27 cm, j. j. 1. Iványi Grünwald. Boldizsár István, ugyancsak nagybányai festő, Grünwald tanítványa és barátja gyűjteményében. 137 O. v. 81 X 84 cm, j. j. 1. Iványi Grünwald Béla. MNG Ltsz. : 59 118 T. 138 A kép állami tulajdonba került még 1906-ban, fennmaradt a leltárcédula: o. v. 122,3x126,5 cm. MTA Dok. Központ Adattára. Reprodukálva: RÉTI István i. m. 50. sz. kép és MALONYAY Dezső i. m. 81. sz. kép. 139 Említi RABINOVSZKY Máriusz: Két korszak határán. Bp. 1965. 41. 140 O. v. 90x102 cm. j. j. 1. Grünwald Béla Nagybánya 1906 vagy 1908? Boldizsár István gyűjteményében. Színes reprodukciója címképként: TELEPY Katalin: Iványi Grünwald. Bp. 1976, Corvina. Courbet képeinek láttán Grünwald is nyilvánvalóan érzékelte, hogy mindazt, amit Nagybányán már kikísérletezett, túl kell haladnia. Ugyanakkor szívesen tér vissza egy-egy kedvelt témájához. Ilyen az 1905-ben készült Nagybányai hetivásár, mely sokáig lappangott, jelenleg magángyűjteményben látható 134 (42. kép.). A tolongó vásári nép egy részletcsoportja, néhány figura mindössze, de a színek eleven ereje, a fénypászták felragyogtatásával a sárga, vörös szín élénksége olyan, mintha az újabb törekvések meg sem érintették volna. 1906-ban festett képei közül a Női akt tájban — kecskeméti magántulajdonban — a teljes nagybányai program megtestesítése. 135 Ez pasztózusan festett kép, az égfelület festőkéssel felrakott, ellenben az akt melletti gyeprészlet keveretlen, világító zöld színnel festett, közelítve ezzel a Vadak felfogásához. Ugyancsak hasonló felfogású — úgy tűnik még a modell is azonos — egy rendkívül friss kis képe, a Női akt 136 (43. kép). A kedvelt cigánytémák közül ebből az évből való, vagy esetleg még az előző esztendő tanulmánya, a hegedülő cigányférfi alakja a Magyar Nemzeti Galériában, Öreg hegedűs címmel 137 (44. kép.). Barna a háttér, barna a kabát, tehát nem világos színekkel alakította a tanulmányt, vázlatos, és festékfelrakása, ecsetkezelése a nagybányai elvekhez hű festő kezemunkája. Esetleg valamelyik modell a kép szereplője, vagy festőtárs. De a Cigányok a me^őn tipikusan e vidék tarka öltözetű népségének csoportját ábrázolja 138 (45. kép.). A csillanó napfény és az ég irizáló felhői teszik változatossá a pihenő asszonyok, gyerekek egyszerű festői előadását. 1906-ban került állami tulajdonba. 139 Réti könyvében reprodukálja, s ez az ábrázolás pontosan megegyezik az állami tulajdonba került képpel, melynek azóta nyoma veszett. Egy ugyanazon témájú, című kép az Ernst Aukción 1924ben került eladásra. E Nagybányához kapcsolódó táj- és cigánytémák mellett új stílusának gyakorlásában csúcspontra érkezett el. Olyan kimagasló művet alkotott, mely a szecesszió teljes megértését sugározza, ez a Felsőbányai táj a Gutinnal és Kopas%heggye/ uo (46. kép). A tájábrázolás új felfogása akár a reprodukciók révén, akár az elbeszélésekből, esetleg a már megtekintett Nemzeti Szalon-beli Francia festők kiállításán látottak alapján az új, dekoratív, festői módozatokat követi, sőt korai magyar vonatkozásban egyik fő műnek tekinthető. A játékos kontúrvonalak a stílus megérté267
