Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Bognár Z.: Szilády Áron kiadatlan leveleiből

1867—75 között függetlenségi, majd 1896-ig szabadel­vű párti képviselő. 13, 16, 17 Józsué A bibliai legenda szerint Mózes halála után ő vezette el Izrael népét Kánaán földjére. Csodás tettei közül az egyik a „napcsoda": az ellenség üldözése közben meg­állította a napot az égen, hogy győzelmét bevégez­hesse. 3 Kálmán, Könyves 1095 — 1116 között magyar király. Kautz Gyula (1829-1909) Közgazdász, egyetemi tanár, a kiegyezési tárgyalások egyik gazdasági szakértője. 10 Kerekes 3 Kézai Simon (XIII. sz.) IV. László király (1272-1290) udvari klerikusa. 1283 táján készült Gesta Hungaroruma Anonymus könyve mellett a legfontosabb ránk maradt középkori latin nyelvű krónika. 6 Kiss Miklós Képviselő. 10 Klapka György (1820-1892) A szabadságharcban Komárom várának parancsnoka volt, a bukás után Törökországban, Svájcban és Olasz­országban élt. A kiegyezés után hazatért, az illavai kerü­let országgyűlési képviselője lett Tisza balközép párt­jában, és részt vett több kapitalista vállalkozásban. 12, 14, 17 Kovács Imre 1865-ben kiskunhalasi aljegyző. 3 Kuun Géza gr. (1838-1905) Főként a török és a sémi nyelvészettel foglalkozó orien­talista, az összehasonlító nyelvészet művelője volt; 1867-től az MTA tagja. Szilády ifjúkori barátja: együtt tanultak a nagykőrösi gimnáziumban, és együtt utaztak 1858 őszén Göttin­gába is. 1865-től, amikor Szilády gyakorlatilag a fő­városba költözött, kapcsolatuk felújult. 1,12 Lakos 11 Leger, Charles A holland mérnökök egyike. 15 Lónyay Menyhért gr. (1822-1884) Politikus, publicista, közgazdász, 1862-ben a Magyar Földhitelintézet egyik alapítója és elnöke, a kiegyezési tárgyalások pénzügyi tanácsadója, 1867-től magyar, majd 1870-től közös pénzügyminiszter, 1871—72-ben magyar miniszterelnök. 11, 15 Magyar Béla Magyar László fia. 15 Magyar László Szilády anyai ágú rokona. 15 Mandel Pál (1839-?) Politikus. Fővárosi ügyvéd, 1875-től szabadelvű képvi­selő. 20 Manojlovic Szerb követ az 1865. évi országgyűlésen. 2 Mátyás Flórián (1818-1904) Nyelvész, történetíró. Munkáiban élesen szembefordult a finnugor össze­hasonlító nyelvészet irányzatával. Az 1870-es évektől nagyszabású forráskiadványa mellett jelentősek kisebb dolgozatai is, amelyekben az Árpád-kor történetének egyes részletkérdéseivel foglalkozott. 4,6 Mihálik János (1818-1892) Vízimérnök. 1867—70 között a közmunka- és közle­kedési minisztériumban dolgozott. 11 Mihályi Péter Képviselőházi jegyző. 2 Mikó Imre gr. (1805-1876) Politikus, történetíró, az erdélyi reformmozgalmak egyik vezetője. 1867 — 70 között közmunka- és közle­kedési miniszter volt. 12, 14, 15, 16 Miletic Svetozar (1824-1901) Újvidéki polgármester, a szerb küldöttek vezére volt. 2 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom