Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Vass E.: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása

kelt Kalocsán János mester, kanonok és helynök levele, amelyben Mihály prépostot kéri, hogy segítsen a rácok ellen, mert különben elmenekülnek. Kalocsa és környéke már elnéptelenedett, említi a levél. A levelek túlzásait leszűrve, azok a történteket jól őrizték meg. A Mehmed szendrői szandzsákbég török csapatai és a hozzájuk csatlakozott szerbek, valamint a -visszatért János-párti magyar urak, mint Török Bálint esetét is látjuk, lassú előnyomulásban a Duna— Tisza közéről a Ferdinánd-pártiakat kiszorították. A menekülők java része Ferdinánd-párti főember vagy módos paraszt és nemes lehetett. A szegény jobbágyok azonban messzire nem menekültek, s a pusztító csapatok távoztával falujukba rendszerint visszatértek.

14 A török csapatok dunántúli előnyomulásáról Mihály prépost Budán, 1529. július 22-én kelt leveléből értesülhetünk. Leírja, hogy a török naszádosok Báta, Kesztőlc, Szék, Ecse, Ebes, Szekszárd, Tolna, Paks és más helységeknél pusztítottak. Tudjuk más forrásból, hogy 1529. június 22-én a Dunán az erdődi naszádos csatában Ferdinánd király naszádos flotillája megsemmisült. A csatát követően a török dunai naszádos flotta a dunai kikötőket elpusztította. A fenti levél erről ad híradást. Látjuk, hogy akkor már a Ferdinánd-pártiak egyre inkább visszaszorultak, s a török csapatok segítségével a János-pártiak nyomultak előre. A kalocsai Ferdinánd-párti káptalan helyzete is válságosra fordult, erről a káptalan Kalocsán, 1529. 14 BUNYITAY 1902.

1. k. 447 és 453: az 1529 máj. 18-án Kalocsán kelt levél elmondja : „ . . . Török Bálint nagyságos úr Szabadkán élő familiárisai ezekben a napokban itt Kalocsán a vár körül milyen gyalázatos és vakmerő tetteket követtek el és mekkora fenyegetőzéseket tettek . . .", melyből megtudhatjuk, hogy a János-párti Török Bálint emberei a török és szerb csapatokkal együtt harcoltak a Ferdinánd-pártiak ellen. 15 BUNYITAY 1902. 445, 456 és 481.; - HAMMER 1852. III. k. 62 — 63. A kalocsaiak 1529. évi Somogy megyébe való menekülésének hagyományáról: BÁRTH 1974. 290.; - ISTVÁNFFY 1685. X. 110. 16 WINKLER 1927. 10: állítása, hogy „1529-ig Kalocsát a magyarság lakta, ezek azonban 1529-ben midőn Kalocsa török kézre került elszéledtek az országba és helyüket török és szerb várőrség foglalta el," elejétől a végéig téves felfogás. A János-párti Frangepán Ferenc érsekről : BUNYITAY 1902. I. 483, és u. o. II. k. 74-75, 203, 259-260. 17 Kalocsa Ferdinánd-párti kiürítéséről és a káptalanról: BUNYITAY 1902. I. k. 484-485, és u. o. II. k. 64, 277 és 336. Frangepán Ferenc kalocsai-bácsi érsekről: BUNYITAY 1902. II. 360 és 374.; OL, E-148. N. R. A. Fasc. 22 Nr. 28 : Frangepán Ferenc kalocsai érsek és egri püspök Régensburgban 1541. július 30-án Hofmann Gáspár kir. titkárnak 300 aranyért egy aranyserleget ad zálogba. augusztus 12-én kelt levelében számol be: az odamenekült nemesség eltávozott, a nép is elvonulóban van, s veszély esetén maguk is menekülni fognak, a menekülők kocsin és hajón távoztak könnyhullások közepette, ahogy írják. Ebben a hónapban, 1529 augusztusában Szapolyai János király kíséretével Becséről a Bácskán keresztül Bodrogvárra, és onnan a Duna-parti Küllődre ment. A Dunán átkelve török csapatok kíséretében a mohácsi mezőre tartott, ahol Szulejmán szultánnal találkozott. A szultánnal folytatott tárgyalásain Frangepán Ferenc kalocsai érsek is részt vett.

15 Bajay Ferenc szervitor Kalocsán, 1529. augusztus 14-én kelt levelében a Budán lakó Mihály prépostot értesíti, hogy a török már Patajon van, s menekülni fog ő is. Kalocsa Ferdinánd-párti kiürítése valóban megtörtént. Winkler Pál munkáiban azt állítja ugyan, hogy Kalocsa 1529. augusztus 15-én török kézre került, valójában a törökök csupán átvonulhattak rajta, s utánuk ott Frangepán Ferenc érsek udvara rendezkedett be. Erről maga Frangepán Ferenc érsek Budán, 1532. augusztus 17-én kelt levelében számol be. A Bernadin de Soriahoz Rómába címzett levelében János király érdekében kifejtett diplomáciai működéséről ír, majd magáról mondja el, hogy 70 személyből áll az udvara és 60 lovaskatonát tart. Ugyanakkor elmondja, hogy uradalmainak csak egy részét használhatja, amit a török nem pusztított el.

16 A Ferdinánd-párti kalocsai káptalan elmenekült tagjai a fő káptalan hiteleshelyi levéltárát először Erdélybe, s onnan Egerbe menekítették. Fej érvári Mihály kalocsai prépost ezután Szalaházy Tamás egri püspök védelme alatt Egerben élt : Mihály prépost Kassán, 1534. március 16-án írt levelében az egri püspöki helytartó (vicarius) címét viselte. A kalocsai káptalan középkori levéltárának legutolsó nyomai tehát Egerbe vezetnek.

17 A török előőrsök nyomában, 1529. szeptember 8-án Szulejmán szultán csapatai élén, a Mohácson hozzácsatlakozott Szapolyai János királlyal bevonult Buda várába. A szultán János királyt ismét beiktatta királyságába, de mellé adta Gritti Lajost kormányzónak és segítségül háromezer török lovast és egy naszádos flottaegységet. Az 1529-ben Bécs alól visszavonuló Szulejmán szultán Budán hagyott török segélycsapatainak segítségével Szapolyai János király még ugyanazon év őszén Székesfehérvárt és Palotát foglalta el. Ezután a török segélycsapatok egy részét Kalocsa környé14