Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Fazekas I.: Emlékezés Szalay Gyulára
A radikális programmal fellépő értelmiség érdeme, hogy 1895-től a régi algimnáziumi épületet már alkalmatlannak tartották a középfokú oktatás ellátására, s miután Holló László, Holló Lajos személyes hadakozása eredményeként 25 új elemi iskolai osztály — több új tanterem — megnyitásának feltételeit elfogadta a Városi Tanács, lehetőség nyílt a főgimnázium szervezésére, az új, modern igényű — Alpár Ignác által tervezett — gimnáziumi épület költségeinek biztosítására. A város kulturális életének megismerése és ifjúkori újságírói ambíciói Szalayt önálló hetilap szerkesztői és kiadói jogának megszerzésére inspirálták. 1895 júliusában indította el a Félegyházi Híradó címmel megjelenő, rövid életű közművelődési, társadalmi és szépirodalmi hetilapot. (Két hetilap volt ekkor a városban.) A Félegyházi Hírlap Szalay érzékenységét túlságosan próbára tevő bírálata után már 1896-ban megvált a lapszerkesztői, kiadói feladatoktól. De közben vezércikkeket írt, s ezek a helyi kulturális élet gazdagítását sürgették. Programcikke szerint lapja nem volt sem ellenzéki, sem kormánypárti lap, „semlegességet", politikai pártatlanságot hirdetett, mégis érdekes cikksorozatot közölt A. szocializmus és népiskola címmel. 18 Az utópisztikus szocialista tanítás megjelenése a kommunizmustól való idegenkedés szomszédságában is előrelépés volt Kiskunfélegyházán 1895-ben. Még ugyanebben a számára rövid életű — később a Félegyházi Hírlappal egyesült — hetilapban a szellemi proletarizmusról, a népkönyvtárak hivatásáról, az aradi vértanúk emlékéről, a városrendezés terveiről, a millenneumi év előtti ünnepi gondokról írt vezércikkeket. 1895-ben két cikke is foglalkozott a múzeumlétesítési terveivel. A% új év címmel, december 29-én megjelent — névvel nem jelölt — írásában 19 a város anyagi helyzetének ismeretében terjesztette elő javaslatát: ,,A gazdag városok példája ne szédítsen bennünket a gyors haladás útjára, vessünk számot szerény anyagi helyzetünkkel, s az alkotások mezejére lépve arra vigyázzunk, ne rakjunk nehezedő békót kezeinkre. Tegyünk annyit, amennyit erőnk megbír, s mely mégis méltó leend hozzánk. Kulturális téren 18 BLASKÓ János: A szocializmus és népiskola Cikksorozat a Félegyházi Híradó 1895. évf. jún. 29-i, júl. 7-i, júl. 14-i számában 19 SZALAY Gyula: Az új év (Vezércikk) Félegyházi Híradó 1895. dec. 29. már megtettük, amit tennünk kellett : az ezredév évfordulójára ott fog állani a főgimnázium díszes épülete, mely tudományos haladásunkat fogja jelezni. De e szép épület emelésénél még egyre nem gondoltunk, mellyel még nem is késtünk el. Vele egyidejűleg kell felállítani egy kun múzeumot, melyben elmulaszthatatlan kötelességünk összegyűjteni minden emléket, mely beolvadó fajunk eredetiségét fogja dokumentálni. Kötelességünk ezt annyival inkább megtennünk, mivel még a közelmúltban a kun kerületek kapitánysági székhelye voltunk. Ne engedjük elkallódni a még megmenthető ereklyéket." A javaslatot 1902-ben fogadta el a Városi Tanács. Állami költségtámogatást viszont csak 1908-tól kapott a gimnázium épületében elhelyezett gyűjtemény. A régészeti, numizmatikai gyűjteményegységből kinőtt múzeum Szalay Gyula közvetítő érdemeivel, aktív gyűjtő munkájával jelentős mértékben gyarapodott már az alapítás utáni években. 1903-ban Miletz János régészeti, numizmatikai és könyvritkasággyűjteménye is a Kiskun Múzeum tulajdonába került. (Miletz János 1865-től 1870-ig tanára volt a kiskunfélegyházi gimnáziumnak.) Szalay Gyula Kiskunfélegyházán készített első nagyobb igényű tudományos munkája éppen a Miletz-féle gyűjtemény sok-sok türelmet, időt igénylő ismertetéséhez fűződik. 20 Mint Banner Jánostól tudjuk, az éremgyűjtemény leírását módszertani tanácsadó kézikönyvként hasznosították a hazai múzeológiai gyakorlatban az 1910es években. Egy, 1907-ben megmentett kivételes értékű aranylelet is a numizmatika felé „terelte" Szalay kutatói érdeklődését, 21 de — amint az Erdélyi Múzeum 1909-es évfolyamában közölt régészeti tárgyú írásában megfogalmazta — 22 , a véletlen szerencsében sohasem bízott annyira, hogy elhanyagolja a tervszerű kutatómunkát, az általa vezetett múzeum évről-évre jelentősebb néprajzi gyűjteményének gyarapítását. Szabó Kálmánt, egyik tehetséges tanítványát éppen ekkor bízta meg, hogy tanácsai szerint végigjárva a várost és környékét, jegyezze föl, sor20 SZALAY Gyula: A Miletz-féle gyűjtemény A Kiskunfélegyházi Városi Kath. Főgymnasium Értesítője. 1903/1904-1907/1908 (folytatásokban). 21 SZALAY Gyula: A kiskunfélegyházi aranyforint-lelet Numizmatikai Közlemények. 1909. II. füz. 50—52. p. 22 SZALAY Gyula: A Duna-Tisza közének régészeti kutatása Erdélyi Múzeum. 1909. 144—145. p. 380
