Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Bárth J.: A dunai átkelés és a révjog bérbeadásának néhány kérdése

18

or Megesmérik haszonbérlők, hogy az itt meg irtt szerződés felolvastattván meg magyaráztatott, és általuk meg értettvén elfogadtatott, és alá Írattatott. — Kelt Kalocsán Junius hó 19

ön 1862. Girst Ádám m. k. Jantner Ádám saját keze k. vonása, irást nem tudván, nevét aláirta Girst Ádám. Az uradalom részérül : Antunovits János m. k. Dékán. — Előttünk: Wolf Georg m. к. Ringenbach János m. к. 6. (KKL. Biskó. 2. es.) Bérleti s^er^odés Mely a kalocsai főkáptalani uradalom mint bérbe adó tulajdonos és Vas János Szt. Benedeki lakos mint bérlő között alulírott helyen és időben következő feltételek alatt köttetett. 1. Átadja bérbe adó uradalom Pest megyei Szt. Benedeki községben fekvő és 2391 sz. határozattal vizi könyvbe bcd 1892" vezetett Biskói rév jognak, a hozzá tartozó lakház, istálló és félszer - az ezek körül fekvő mintegy 10 11 holdnyi kert, szántó és legelő földek, valamint az ügynevezett Daroczi sziget veszőse és kaszálójának haszonélvezetét hat egymásután következő évre u. m. 1893 évi Julius hó 1 ső napjától 1899 évi Junius hó 30 ik napjáig terjedő időre: oly formán, hogy a kert és szántó földekben most levő vetemények (:lóher vagy más ehhez hasonló évelő növények kivételével:) mostani bérlőt illetik azok betakarításáig. Az egyébb földek haszonélvezete azonban a bérlet kezdetetői az új bérlőt illetik. 2. Kötelezi magát bérlő ezen haszonvételért évenként 3000 azaz Háromezer korona haszonbért fizetni: ugyanis a rév és hozzá tartozókért 2200, a daróczi maiátért pedig 800 koronát és pedig évnegyedes részletekben mindenkor előre az uradalmi pénztárba Kalocsán befizetni, az uradalom legkissebb terheltetése nélkül. Ugyszinte tartozik bérlő e szerződés aláírásakor egy negyedévi haszonbért, akár tőzsdén jegyzett vagy helybeli érték papírokban esetleges szelvényeikkel együtt — biztosítékul letenni. Mely biztosíték ha készpénzben adatott, takarékpénztáriig fog kezeltetni s a haszonbérlet utolsó negyedében, ha minden szerződési kötelezettségének eleget tett, bérlőnek a kamatokkal együtt visszaszámoltatni. 3. A bérleti összegen kivül tartozik a bérlő a haszonbér öszszeg után évenként négy száztolit mint tiszti jutalmat, Írnoki dij fejében pedig szintén a bérleti összeg után, az egész bérlet tartamára egyszer mindenkorra 1/2 azaz: fél száztolit ugyan a mondott pénztárba befizetni valamint a szerződéshez s nyugtákhoz kellő bélyegeket saját költségén előállítani. Az épületek tüz elleni biztosítását az uradalom eszközli, a biztosítási dijat azonban bérlő tartozik viselni. Ugyszinte a kémények sepretését is az uradalom saját kéményseprőjével végezteti, az ezért kéményenként járó 160 fillérnyi dijat azonban bérlő az uradalmi pénztárba befizetni tartozik. Továbbá köteles bérlő szintén évnegyedes részletekben előre a Szt. Benedeki rk. templom pénztárába évenkint 126, azaz: egyszázhuszonhat koronát befizetni, és az erről szóló nyugtát az uradalomnál bemutatni. 4. A bérlet tárgyát illető minden közterhek az egyenesadó és járulékai kivételével, a bérlő által viselendők. Bármely elemicsapás vagy szerencsétlenség esetén is bérlő bér elengedés vagy leengedésre igényt nem tarthat. 5. Albérlés csak az uradalom engedelmes beleegyezésével történhetik. Mi azonban e szerződésen mitsem válzoztat s annak minden pontjai teljesítéséért egyedül bérlő felelős. 6. Tartozik haszonbérlő az általa haszonbérelt révnél a fent hivatok számú határozat alapján a., a szükséges lejárók létesítése b., a partok berendezése és с, a szükséges kompok, csolnakok, evező eszközök, csáklyák és kötelek elegendő mennyiségének készletben tartásáról gondoskodni; ezen az átkeléshez szükséges eszközöket folyton jó karban tartani, s a komp teherhordó és merülési képességének, megállapítása végett az 1890 évi I ső t. ez. végrehajtása tárgyában 1892 évi 45380 sz. a. kiadott utasítás 7 /-a értelmében külön folyamodni s az evvel járó költséget viselni. 7. Kikötő helyül a Duna balpartján nagy vízállásnál a csatolt vázrajzon A-val, közép vízállásnál A

2-vel, kis vízállásnál a sziget nagy Duna felé eső részén B-vel jelölt rész. Tolna vármegye területén pedig nagy viz állás alkalmával C-vel, kis viz állásnál pedig a magyari féle birtoknál E-vel jelölt ponton rakodóknak jeleltetnek ki; a D-vel jelölt pont pedig a nagy vizi vontatás határát mutatja; melyek közül а В. C. D. és E-vel jelölt pontok idegen tulajdont képezvén, azok használatára, valamint a tolnai parton levő révekhez vezető, s kijelelt utakra nézve a szorgalmi jog megállapittatván bérlő azok használatában senki által nem akadályoztattathatik; másrészt pedig tartozik magát e kijelelt helyekhez a körülményekhez képest alkalmazni. — Ezenkívül köteles haszonbérlő közbiztossági szempontból különösen ködök és jégzajlások alkalmával a kellő óv intézkedéseket szem előtt tartani, a folyó vizi és tóhajózási szabályrendeletben foglalt, valamint netalán ezután kiadandó hatósági utasításoknak megfelelni. — Köteles továbbá a haszonbérlő, a tolnai parton a csatolt váz rajzon C-vel jelelt nagy vizi kikötőnél az állam által létesített burkolatot jó karban tartani, s a szóban forgó rév kikötőket a mennyiben azok akár folyam szabályozási akár folyam rendőri szempontokból más helyre volnának áthelyezendők, az e részben kiadott rendelet után minden kártérítési igény nélkül saját költségen a hatóság által kijelelendő más alkalmas helyre áttenni és helyén az eredeti állapotot helyre állítani. 8. Л daróczi szigeten csak az uradalmi tisztség által kijelelt tisztásokat használhatja kaszállásra, azon részt pedig ahol malát füzes áll vesszősként tartozik művelni, a vesszőt mindenkor alacsony tarlóra vágni, a közben sarjadzó jegenye, füz és nyárfa hajtásokat pedig meghagyni. — Minthogy a legeltetés az egész sziget részen szigorúan tiltatik, azért mindazon károkért, melyek e tekintetben akár a járó kelők, akár haszonbérlő jószága által okoztatnak, mindenkor haszonbérlő felelős és azokért az erdő törvény által előírt legszigorúbb módon fog esetről estre megbüntettetni. 9. Nem különben a laki duna ágon levő töltés kivételével, minden az uradalom tulajdonát képező és a rév területén elvonuló töltéseket folyton jó karban fenntartani, s ha azok árviz által vagy bármi körülmény folytán megsérülnének, minden egyes esetben saját költségen megcsináltatni. Ha azonban a kár oly tetemes lenne, hogy száz koronánál több költséget venne igénybe annak helyre állítása; úgy megengedtetik bérlőnek a száz koronán felüli kár helyre hozására az uradalomhoz folyamodni. A járó kelőket tartozik Pest vármegye hatósága által megállapított tarifa szerint szállítani; uradalmi ügyben járó személyek vagy fogatoktól azonban vámot nem követelhet. Az épületek leltár szerint lesznek bérlőnek átadva, mely leltár szerint lesz köteles azokat a bérlet végével vissza bocsájtani; a haszonbéri idő tartama alatt tartozik azokat saját anyaga és költségén jó karban tartani. 10. Köteleztetik bérlő az uradalom révjogára ugy a sziget rész határaira felügyelni, a zug réveket minden törvényes módon üldözni, szóval minden e tekinteteben észlelt bitorlások jog orvoslatát saját költségén eszközölni, mihez az uradalom ha szükséges segéd kezet nyújtand. 11. A haszonbéri idő lejártával köteles a bérlő minden további intés nélkül — a bérelt révet és szigetet minden cselédei és barmaival elhagyni: az uradalomnak úgy mint átvette visszaadni: — az általa tett bárminő károkat megtéríteni: s ha netalán építkezést tett vona azt a bérlet eltelte után egy negyedév alatt elhordani a nélkül, hogy az uradalmat annak átvitelére kötelezhetné — mely elhordás ha a mondott ideig megnem történnék, ily építkezés az uradalomnak ingyen tulajdonává válik. 138