Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Szalay Gy.: A haldokló félegyházi szélmalom
6. kép. Hajmás Sándor restaurátor a Kiskun Múzeum börtönépületében — egyik raktári helyiségben — elhelyezett egy-pár köves szélmalom szeles kereke meliett Az 1950-es évek elején készített felvétel bizonyítja. Néprajzi szempontból azért érdekes, mer megtudjuk belőle, hogy 900 évvel ezelőtt a magyarok már többféle malmot ismertek. A kézi malmokról a régi írásokban több adatot olvashatunk, és megtudhatjuk belőlük, hogy a régi magyar udvarházakban a nőcselédek őrölték a gabonát, kézzel forgatva a malmot. Annál kevesebbet tudunk azonban a bennünket közelebbről érdeklő szélmalmokról. 7 Gazdasági életünknek ezen érdekes tényezőjével igen kevesen foglalkoztak. Hogy ennek mi az oka, nem lesz nehéz reájönni, ha elgondoljuk, hogy a szélmalom hazánkban eleinte csak háziipar volt, és így a hatóságok semmi figyelmet sem fordítottak reá. Mire pedig komolyan számba vehető mesterséggé fejlődött, akkor megjelent a gőzmalom, amely azonnal végzetes versenytársnak mutatkozott. 7 Ebben a tömör megjegyzésben a magyar szakirodalmat érintő kritikai észrevétel rejlik. Hazai kutatásunk korábbi eredményeit A magyar szélmalmok története с kéziratában rapszodikus jelzővel minősíti. 389 A halálos döfést pedig a technika őrületes haladásával megadta a motor, mely a benzint falva nem elégszik meg a vén földdel, hanem a levegőbe szállva végtelen messzeségeket repül keresztül a viharosan haragvó óceánok felett. Most, midőn a régi kiérdemesült szélkerék már oly lassan, lemondóan, haldokolva forog, bánatosan érzi már, hogy a 41 féle régi malmoknak az új korszellemünk már húzza a bánatos lélekharangot, tartsunk szemlét eltöltött hosszú életük felett. Siessünk vele, mert a könnyes búcsúztatónak minden szavát, minden betűjét máshonnan kell összeszedni, hogy abból egy egységes képet alkothassunk, mert talán már holnap a szélkerék a múltak emlékeihez fog tartozni. Említettem, hogy Krisztus születése előtt mintegy 150 évvel előbb csinálták meg Görögországban az első vízimalmot. Az időszámításban ugorjunk mi most egy ezredévet, ekkor a latin kultúra erős terjedése idejében lesz ismeretessé a Pireneusi hegyeken innen és túl a szél erejével hajtott szélmalom. Dél-Franciaországban 1105-ben jelent meg európai földön a legelső szélkerékkel hajtott malom. Az a Hispánia, a mai Spanyolországból ívelő vonal, melyen a szélmalom észak felé terjed, Németalföld magasságában több ágra oszlott. Az egyik Oroszország messze szarmata síkjai felé húzódik, a másik Lengyelországon keresztül déli irányt vesz, a harmadik elliptikus íveléssel húzódik a magyar Alföld Duna—Tisza közére. így ebből az következik, hogy a szélmalom elterjedése csakis Lengyelország vagy Németalföld közvetlen hatása alatt keresendő nálunk. Ha Ma gyarország régi kereskedelmi és gazdasági történetét behatóbban kutatjuk, azt látjuk, hogy az ország északi részén a szepességi városokon haladt keresztül az a nagy kereskedelmi és gazdasági útvonal, mely az északi országokat Erdélyen és Brassón át összekötötte Kelet népeivel. Ezen az úton élénk összeköttetésünk volt a lengyel kereskedőkkel. Ezen a réven a magyarok megismerték a szélmalmok rendeltetését. 8 A felvidéken azon8 GYÖRFFY István a Hollandiában tanuló magyar értelmiség közvetítő szerepét hangsúlyozta: Régi följegyzésekből. Népr. Ért. 1928. XX. évf. 118. p. A Tudományos Gyűjtemény 1832. évf. I. 69 — 75. p. közleménye szerint a hollandi szélmalmok elterjedése még a XIX. században sem volt általános: „Szélmalmok hazánkban számosan találtatnak, dehogy
