Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza

43. kép. Feleség (1925) — Férj (1922) fejfái. Dömsöd. Fig. 43. Headpostsof wife (1925) and husband (1922). Dömsöd. Рис. 43. Надгробья фейфа Жены (1925 г.) — Мужа (1922 г.). Дёмшёд Letört е s^ép virág alig volt reggele mennyi öröm, remény enyészett el vele . . . Sem a csillag, sem a tulipán megjelenését a fejfákon pontos adattal nem igazolhatjuk. Egyes vélemények 115 RAPAICS, Rajmund, 1932. 296. 306-307. ; A török díszítőművészetet a növényi ornamentika jellemzi, amelyben a tulipán fontos díszítőelemként fordul elő (Vö. Művészeti Lexikon, Budapest, 1968. IV. k. 479.). Érdekességként megemlítendő, hogy Hoppal Mihály szerint a tulipán mind szimbólum azonos a liliommal, a szemiotika jelentésük megegyezik. A tulipán, mint jellegzetes kelet-európai sztyeppéi növény a magyarság ismert virágává vált, s motívumként végig megtalálható népi kultúrájában. Az egyes rokonnépeknél a tulipánt Uli (baskír), lale (török) névvel illetik, amely azt igazolja véleménye szerint, hogy a 'tulipán' terminológiai felbukkanása előtt a liliom tartalmazta a tulipán szimbólum 44. kép. Feleség (1943) — Férj (1954) fejfái. Dömsöd. Fig. 44. Head posts of wife (1943) and husband (1954). Dömsöd. Рис. 44. Надгробья фейфа Жены (1943 г.) — Мужа (1954 г.). Дёмшёд szerint — a Közép-Ázsia jellegzetes pusztai virágaként — a honfoglaló magyarokkal került a Kárpátmedencébe. Sajnos ez a feltevés nem bizonyítható. Itt ez a virág nem őshonos, RAPAICS Rajmund a török kertészet diadalának tartja a tulipán magyarországi elterjedését a XVII. században, amely a főúri kertekből került a XVIII. század folyamán a parasztság kiskertjeibe, illetve a nép díszítő gyakorlatába.

115 jelentését (igazolja ezt, hogy avarkori véreteken, s a későbbi korban is mint tulipán szimbólum megnyilatkozik.) Hogy valójában a jelzett szimbólum mikor vált elterjedtté, témánk szempontjából közömbös dolog, hiszen ha Rapaics véleményét vesszük is tekintetben, a tulipán már a XVII. században mint díszítő motívum funkcionál, ami viszont nem jelenti azt, hogy szerves díszítőeleme a fejfáknak. A fejfák valójában a XVI. század végén jelentek meg népi kultúránkban, azonban ékes díszítésükkel csupán a XVIII. század végétől — az Edictum Tolerantiae után — számolhatunk, amely a XIX. században teljesedett ki. 253