Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza
15. kép. Sírkő (1889). Szigetszentmiklós. Fig. 15. Grave-stone (1889). Szigetszentmiklós. Рис. J 5. Надгробье (1889 г.). Сигетсентмиклош veket. Különösen a sziget északi, fában szegényebb részén kézenfekvő volt az építkezéshez használt kövek kifaragása síremlék céljára. A követ a Dunán túl, a Tétényi-platón bányászták, és falazókőnek, pince boltozásához, kút falazásához szállították a szigetre. Nagyrévnél és Lakihegynél hozták át a Dunán. Ez triászkori szemcsés fehér mészkő kiválóan alkalmas a faragásra, ezért használták fel sírkőnek is. Halálozás esetén ebből az építőkőből a kőműves balta, véső és gyalu segítségével faragott sírkövet, ami viszonylag gyorsan elkészíthető volt, és időben a friss sírhantba lehetett állítani. Ilyen szűk faluközösségben készült sírkövek találhatóak meg a katolikusoknál pl. Tökölön, Szigetszentmártonban (6—9. kép). A legérdekesebb alakú sírköveket Szigetszentmiklóson készítették, ahol a református temetőben lekerekített tetejű, kisebb-nagyobb egyes, páros, valamint szívhez hason16. kép. Sírkő (XIX. sz. második fele). Gyömrő. Fig. 16. Grave-stone (2nd half of 19th cent.). Gyömrő. Рис. 16. Надгробье (вторая половина XJX. века). Демре ló sírköveket állítottak fel (10 — 15. kép). 90 A páros sírkő esetében a forma az erős protestáns hittel magyarázható, azaz, hogy a kőből a Mózes-tábla alakját faragták ki. A szív alakú sírjelek nem izolált jelenségek. Ehhez hasonló tömeges előfordulás a balatonudvari temetőben van, de más vidékeken is gyakori jelenség. 91 Feltehető, hogy a XVIII—XIX. századforduló körül készült, stílusos kőkeresztek voltak hatással megjelenésükre. A paraszti társadalom kegyeleti hagyományába kerülve mint a szeretet, az emberi örök élet szimbóluma terjedt el a szív alakú sírkő. A Duna—Tisza közének más vidékein, homokkőből faragott sírkövek is előfordulnak (16. kép). 90 Szigetszentmiklóson élt kőfaragók és kőművesek, akik sírköveket is faragtak: Kocsis Imre (|1884), id. Körösi József (fl914 körül), Darázs Gere Sándor kőfaragó (fl890 körül). 91 BURGYÁN Miklós, 1972. 337. 240
