Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben

26. kép. Fakeretre épített, hordozható sártú'zhely. MNA Itsz.: 18 574. — Fotó: Janó Á. 1964. Fig. 26. Portable mud fire-place build on a wooden frame. Inv. number in the Ethnographie instititute of the Hungarian Academy of Sciences. 18 574. — Photo: Á.Janó, 1964. Рис. 26. Лепной переносный очаг, встроенный в деревянную раму. Фото А. Яно, 1964 г. /acikonyhá-пяк nevezték.

103 A falu belterületén általában inkább csak földbe vájt, vagy vályogból rakotttapasztott katlany volt a mosáshoz, szappan- és lekvárfőzéshez. Csak a módosabb gazdák építettek nyári kemencét az udvarra. A tanyákon a gyűjtés idején is használatban volt a lacikonyha. (22—25. és 27. kép) Ahol nagyobb háztartást vezettek, ott a kemencét védő tetőt jó szélesre készítették, miáltal tágas, esőtől 28.) és a Dunántúlon (Kölcsd; VARGA Anna, 1940. 20.) egyaránt. -- Nyelvészeti szempontból főleg a szótári előfordulások alapján a lacikonyha, Lac^i konyhája terminust a piacokon, vásárokon sátorban, rögtönzött bódéban vagy szabad ég alatt felütött étkeztető hely értelemben taglalták. (Idevonatkozó irodalom összefoglalóan: A magyar nyelv történctietimológiai szótára H — O. II. 1970. 703.) Szélesebb alapokra támaszkodó, valamenynyi Laci előtagú szóösszetételük és a szó jelzői funkciójára is megfelelő magyarázatot adó értelemzést CSEFKÓ Gyula találta meg, aki a vásári lacikonyha elődjét a Szent László nap táján kezdődő nagy nyári meleg miatt szabadban, udvaron felütött konyhában látja, mely a régebbi háztartások szokásos gyakorlata volt. Ezt a magyarázatot tartotta BÁRCZI Géza (1941. 183.) is a legelfogadhatóbbnak. A szanki tanyákon gyűjtött adataink és az ott talált főzőhelyek nemcsak igazolják CSEFKÓ Gyula kevés néprajzi adatra támaszkodó magyarázatát, hanem értelmezik is azt. A lati, lacikonyha, lacihd^ itt felvetődött problematikáját néprajzi szempontból a közeljövőben külön dolgozatban szándékozom összefoglalni. 103 A kéményes kemencék mellett előfordult a szanki tanyákon is a kémény nélküli, kúp alakú kerek kemence, melyhez hasonlót közöl Ásotthalomról JUHÁSZ Antal, 1974. 297. 27. kép. Cseréptetős „lacikonyha" tanyaudvaron. Szánk. — MNA Itsz.: 18 544. — Fotó: Janó Á. 1964. Fig. 27. „Lacikonyha" with tiled roof in the farm-yard. Szank. Inv. number in the Ethnographie Institute of the Hungarian Academy of Sciences. 18 544. — Photo: A.Janó. 1964. Рис. 27. Харчевня („lacikonyha)" с черепичной крышей во дворе хутора Санк. Фото А. Яно, 1964 г. védett, szín-szerű helyet kaptak. Egyik oldalán foglalt helyet a kemence a tűzhellyel, katlannal. A tető alá baklábú asztalt, lócát, kisszéket tettek. A főzőedényeket, konyhai eszközöket mind kihordták ide, s részben stelá^sin helyezték el, részben a szín tartóoszlopaiba vert szögekre aggatták fel. (24 — 2 5. kép.) A latiban júniustól szeptemberig, illetve a hűvös idők beálltáig szoktak főzni. Itt sütöttek-főztek, tésztát gyúrtak, mostak, általában minden háztartási munkát itt végeztek. Egyetlen kivétel talán a kenyêrdagas%Jàs volt, ami változatlanul a hájban történt. Az asszony nyáron egy-két órakor kelt a sütéshez. Piszmán Jánosné büszkén mondotta magáról : „Engem még senki nem látott dagasztani." Előbb bedagasztotta a tésztát, azután befűtötte a kemencét az udvaron. A kenyerek a házban keltek és szakajtóban hozták ki a bevetéshez. Mire a nap feljött, már bent volt a kenyér a kemencében. Csak nagyon szegény helyen nem építettek udvari kemencét, mivel a kenyéren kívül nyáron nem sütöttek semmit. 8—10 naponként, amikor kenyeret kellett sütni, befűtötték a szobai kemencét. Utána jól kiszellőztették a szobát, hogy ne szoruljon bent a meleg. A főzést azonban ilyen helyen is a szabadban végezték. Az öntött parhetok mintájára léckeretre épített, falábakon álló, hordozható vályog-parhetot készítettek házilag. (26. és 27. kép.) Nyáron az udvar valamely szellősárnyékos részén, rosszabb időben a gang végében állí-