Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Pálóczi-Horváth A.: A Lászlófalván 1969–74. évben végzett régészeti ásatások eredményei

kei határnál szintén királyi föld határolta Szentki­rályt. Délkeletről a Szentlőrincről Vezsenybe vezető „nagy út" szegélyezte, melynek mentén apátsági földdel (terra Abbatis) volt határos. Más oklevelek­ből tudjuk, hogy ez a garamszentbenedeki apátság felső-alpári birtoka volt. 5 Szentkirály déli vége a váci püspökség birtokával (cum possession« Ecclesie Wachien­sis) érintkezett (Alsó-Alpár, vagyis a mai Alpár köz­ség). A déli szomszédot, Szentlőrincet az oklevél ilyen vonatkozásban nem említi. Nyugat felől a két birtokot — azaz tulajdonképpen az erre az oldalra cső Mindszentet — az egyelőre azonosíthatatlan Pat haj possessio határolta. Mindezeket az okleveleket I. Lajos király 1356. január 27-én hitelesen átírva kiváltságlevél alakjában kiadta." Szentkirály és Mindszent Árpád-kori eredetű falu, mindkettő a templom titulusáról kapta nevét; bizo­nyára a tatárjárás idején pusztultak el és maradtak lakatlanok. IV. Bélától kezdve királyaink általános gyakorlata az volt, hogy a kunokat elsősorban a tatár­járás után üresen maradt királyi birtokokon telepítet­ték le. A Cumania I. kötetében publikált felsőszent­királyi sírlelet azt bizonyítja, hogy Szentkirályon már a XIII. században is éltek kunok, lehetséges, hogy éppen a megadományozott család ősei. 7 Az Árpád-kor folyamán ez a terület Csongrád megyéhez tartozott, 8 de mint láttuk, a XIV. század közepén Szolnok megyéhez számították. Következő adataink idején, a XV. század végén Szentkirály Szol­nokhoz, Mindszent — vagyis akkor már Barabásszál­lása — hol Pest, hol Szolnok megyéhez tartozott. Arra vonatkozólag nincs adat, hogy Szentkirály melyik kun szék szervezetébe illeszkedett. Borobas^al­las-t 1436-ban Halas székhez tartozónak mondják." Szentkirálynak Felső-Alpárral szomszédos keleti határát 1341-ben, majd 1488-ban is leírták, amikor a garamszentbenedeki apát és a titeli prépost között megosztott alpári földek határát bejárták. 10 Helyne­vekben az 1488-i határjárás gazdagabb. A határjárók a Tisza felől ad terminum Vcal (1341 : ad fluvium Vtal) 5 Uo. 890-891. 6 GYÁRFÁS L, i. m. III. 494-495. 7 PÁLÓCZI-HORVÁTH A., A felsőszentkifályi kun sírle­let. Cumania I. (1972) 202. 8 GYÖRFFY Gy., i. m. 881-889., 15. es. térképmelléklet. 9 GYÁRFÁS L, i. m. III. 596-597. 10 Anjoukori okmánytár. IV. Szerk. NAGY I. (Bp. 1884) 170-173.; GYÁRFÁS I., i. m. III. 697-699.; GYÖRFFY Gy., i. m. 890-891. érkezve csatlakoztak Szentkirály határához. Észak­kelet felé haladva a további határnevek : a Szentkirály­ról Püspökalpárra (Alsó-Alpár) vezető út, egy kis szurdok, a Szentkirályról Felalpárra vezető nagy út, Po^thokwt forrás, Keivbanya, Kayathkan földje, egy kis tó, a Szentkirályról Kecskére vezető út, végül a Felefeivldhalma vagy másképp Kapthar nevű domb. Itt alkotott hármas határt Kecske, Szentkirály és a titeli prépost felalpári birtoka. A földrajzi nevek közt figyelemre méltó a Kayathkan földje, amely a határjárás elején Felső-Alpáron lejegyzett KwrÂwk-vû együtt a környéket megszálló kunok helynévadási gyakorlatának lehet emléke. 11 1488-ban a határjáráson részt vettek az érdekelt szomszédok is : Péter, Miklós és Gergely szentlőrinci nemesek és a következő kun kapitányok: László ispán és János Szentkirályról, Jósa György Kocsérról (Kochy), Feketh István, Marthos Demeter és István Pákáról (Polka), Bocha Tamás Bócsáról, valamint e szállásokról más kunok is. Л szentkirályi László és János kunok a szálláskapitány Bychak család tagjai lehettek. 1490-ben ugyanis nemes Bychak Péter, a Szentkirály szállási kunok kapitánya (Nobilis Petrus Bychak С api tané и s Comanor'U m de de s с ens и Zenthkyral), valamint Bychak János és László, továbbá Gáspár Demeter pap és Gáspár Simon Laka és Felalpár 1488-i határjárásáról hiteles másolatot kaptak a budai káptalantól, kiváltságlevél formájában. 12 A Bychak család feltehetőleg leszármazottja volt az adomány­birtokot megszerző kunoknak, Lajos király 1356-i kiváltságlevele mindenesetre az ő birtokukban volt. Ennek hiteles átiratát és megerősítését kérték 1493­ban II. Ulászló királytól. 13 Az oklevélből teljesebben megismerjük a két családot: Bychak Tamás fiai László, Péter és János, Gáspár Antal fiai Demeter, Simon és László, valamint Gáspár Ágoston fia János szerepelnek benne. Birtokuk nyugati felére, Mind­szentre ez idő tájt kezd rögződni a Barabásháza vagy 11 Kayathkan a qayt- ,visszatérni' jelentésű igéből képzett, kun eredetű személynév; a Kwrkwle helynév a kun kürkü ,fajdkakas' szóból származik, ,fajdkakasos hely'-et jelent: RÂSONYI, L., Les anthroponymes comans de Hongrie. Acta Orient. Hung. 20 (1967) 141.; Ua., Les noms topo­nymiques du Kiskunság. Acta Linguist. Hung. 7 (1957) 121. ; Ua., Kuman özei adlari. Türk Kültürü Arastirmalari. IIII-VI (1966-1969) 111, 121. 12 GYÁRFÁS L, i. m. III. 701. 13 Uo. 706-707. 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom