Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
Bálint Cs.: A magyarság és az ún. Bielo-Brdoi kultúra
hogy a BBK а X— XI. sz.-i ma^wországi köznép temetőit jelenti. E sírokban túlnyomórészt a magyar „ínség" halottait látjuk, akik közé az ország szívében csak kisebb számban keveredhetett a helyben talált lakosság. A magyar szállásterület északi peremén törzsökös nyugati, és a déli, keleti szélén élő déli szlávság a magyar állam terjeszkedése révén került szorosabb kapcsolatba a tárgyalt kultúrával. Jóval Nagy G. után Szőke B. jelölte ki és kezdte meg a honfoglalás kori magyar köznépi hagyaték meghatározását. Eredményeit a hazai történettudomány egyöntetűen elfogadta. Megnyugtató számunkra, hogy más oldalról közelítve A. Tocik is azonos megállapításra jutott. A fölvetett kérdés elmélyültebb régészeti megalapozását, nem kizárólag régészeti szempontból való vizsgálatát Szőke B. nem tudta elvégezni. E munkámmal az általa megnyitott utat kívántam végigjárni. Függelék 1. Kétségkívül jogos lehet ezek után a kérdés, hogy ha a BBK-t elsősorban a magyar köznépnek tulajdonítjuk, akkor mit tarthatunk a X—XI. sz.-i szlávok hagyatékának? 179 Ennek meghatározását itt nem tűzhettem ki feladatomnak. A szlávok VII—IX. sz.-iemlékei nek az avarokétól való elkülönítése ui. nemcsak a mi koraközépkori kutatásunk régóta vitatott problémája, de az e szakterületen hatalmas ásatásokat folytató szlovák kollégáink sem tudtak mindenben megnyugtató eredményeket felmutatni, míg a délszlávok területeiről hiteles leleteket még csak elenyésző számban ismerünk. 180 így hát a kiindulási alapot biztosító VII—IX. sz.-i előzményeket nem ismerve a X. sz.-i magyar—szláv viszony megvilá179 DIENES 1964, 138, A. BARTHA: Zur Frage der ungarisch-slawischen Beziehungen im 9. und 10. Jahrhundert. Acta Arch. Hung. 17 (1965) 9. 180 Mivel a szláv jövevényszavaink nagy része a déli szomszédaink dialektusaihoz áll közel, a X—XI. sz.-i magyar— szláv viszony megvilágításához a jugoszláviai VI—XI. sz.-i kutatások megindulásától várhatunk fontos adatokat. A pancsovai (Pancevo, Jug.) hamvasztásos sírhoz hasonlók előkerülése ígérkezik érdekesnek, ld. Б. MAHO — ЗИСИ Заштатно ископаваще код Панчева. Музе]'и I (1948) Z. VINSKI: Gibt es frühslawische Keramik ausder Zeit der südslawischen Landnahme? Arch. lug. 1 (1954) 79, J. KORO SEC: Ali so Juzni Slovani tudi sezlgali svoje mrlice? Zbornik Filozofske Fakultete, Ljubljana. 2 (1955) 94-95. gításához az látszott célszerűnek, hogv azt a jobban ismert terület, a magyarság felől közelítsem meg. A honfoglalás kori szlávokkal kapcsolatos, lényegében elhatároló természetű megfigyelésem csak a BBK kialakításában játszott szerepükre vonatkozik. Jelenlétük a kultúra temetőiben — általában véve — nem lehet kétséges, 181 de az vidékenként változóan a nullától a magas százalék-arányokig (ld. pl. a szlavóniai temetők, Nyitra környéke) ingadozhatott. Igen valószínűnek látszik, hogy amint a szomszéd népek hagyatéka segítségével a BBK-án belül nem lehetett kimutatni szláv tömböket vagy csoportokat, úgy magából a BBK-ból kiindulva sem lehet majd abból tisztán szláv elemeket elkülöníteni. 2. Más, a Kárpát-medencén kívüli és magyar őstörténeti vonatkozásainál fogva nem is közvetlenül idetartozó természetű kutatásokat igényel a BBK kialakulásának kérdése. Szőke B. és A. Tocik rámutattak, hogy a Kárpát-medencében számottevő helyi előzményei nincsenek 182 , de mivel itteni megjelenése a magyarsággal áll kapcsolatban, nyilvánvalónak látszik, hogy ezen anyagi műveltség egy része a magyarok előző szállásaink alakulhatott ki. Már Z. Vána is sejtette amit később Szőke B. határozottabban leírt: a BBK-hoz vezető keleti szálak két területtel, Kijev környékével és a finnugorok lakta Felső-Volga vidékkel állnak kapcsolatban. 183 E koncepció pontosabbá tételében még sok vár a régészekre. Mindemellett úgy vélem, hogy a korábbiaknál fokozottabb figyelmet érdemel Bizánc szerepének tisztázása. Azt másutt már hangsúlyoztam, hogy elfogadhatatlan az az álláspont, mely minden bizánci jellegű ékszert általában a BBK-ba sorol. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Bizánc közvetítése egyes tárgytípusok és díszítőmódok (szőlőfürtdíszes és kosaras fülbevalók, sodrott karperecek, filigrán utánzása stb.) kialakulásában aligha tagadható. Az utóbbiak közül külön említendők a BBK madárdíszes fejesgyűrűi. mely ábrázolások keresztény szimbolikája hihetőnek tűnik. 184 E bizánci indíttatások feltárása a jövő feladata. 3. A magyarságnak a szláv szomszédaival való, legtöbbször kereskedelmi jellegű érintkezéseire az általam behatóbban vizsgált Délmagyarországon találhatunk néhány példát. A jánosszállási temetőből 181 BARTHA 1968. 123-124, DIENES 1970. 121. 182 VÁNA i. m. 62-63, SZŐKE 1962. 100-102, TOCIK 1973. 351—356. 183 VÁNA i. m. 61, SZŐKE 1962. 249
