Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században
Végül a „katolikus kereskedők" nyomására a szerződést megsemmisítették, s az üzletet másnak adták el. Л tiltó határozatok ellenére a görögök — köztük a kecskemétiek is — egyre többen nyitottak üzletet Pesten, s tartottak áruraktárakat. Bodor János (már az előzőekben említett görög) az 1769. évi kecskeméti városi összeírás szerint ,,In comitatu Pestiensi oppido Kecskemét a' potiori verő Pestini, et Vratislaviae se detinet". 218 Az ellene folytatott per szerint a kozani származású görög Brünnből, Bécsből és Boroszlóból szokta áruit behozni, s azokat a váci, pesti,kecskeméti, szegedi és debreceni vásárokra küldi társa, Saula György által. Sokat tartózkodik Bécsben, Boroszlóban, Pozsonyban és Pesten. 219 Az 1769. évi szeptember 23-i Pest városi összeírás szerint egy Maygruber nevű pesti polgárnál ,, . . . Georg Schaulla et Joann Schmid von Kecskemeth, und haben hier ein Waaren depositorium". 220 „Ibidem Nicola Strochlia ist sonsten zu Kecskemeth mit einem . . . Gewölb auserssig hat . . . Wiener Waaren und machet hier ein depositorium." 221 (Az egyes városokban boltot vagy lerakatot tartó görögöket egyszerre tehát több helyen is összeírták, így a hazánkban élo görögök száma a valóságosnál több az összeírások alapján.) A Pesten a városnál „élénkebb üzleti összeköttetéssel bíró nagy alföldi városok is igyekeztek házat szerezni a vásárokra és egyéb ügyeik intézésére Pestre ránduló vidékbeliek elszállásolására. így szerezte meg többek között Kőrös és Kecskemét városa házát . . ." 222 A ház megszerzéséről 1687. augusztus 29-én adományozott oklevelet „ . . . Werlein János budai császári kamerális . . . Kecskemét városnak melyben igazolja .. . hogy Kecskemét város közönsége Pesten a 218 PmL. CC. I. 43. 1769. dec. 14. 219 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. if. I. es. 299. f. 1771. Jan. 27. 220 BFL. PvL. Intim, a. a. 4031. 17. f. A kereskedők azonosak Georgius Saula vagy Sánta György nevű kecskeméti görög kereskedővel és Joan Schmid, — Joan Emanuel v. Bodor János nevű göröggel. PmL. CC. I. 43. 221 Uo. 16. f. Nicolaus Drohlya nevű kecskeméti görög kereskedővel azonos, aki lipcsei és bécsi árukkal kereskedett. PmL. CC. I. 43. 222 VÁRNAI Sándor : Adalékok a régi pesti polgári rend társadalmi és gazdasági kialakulásához. MGSZ. 1905—6. 242.1. 167.-ik szám alatt levő házát megváltotta, úgy mint az a régi kőfalakkal és boltokkal körülvéve találtatik, lefizetvén tíz forintot mely házra nézve a városi közönség polgári joggal bírónak tekintetik." 223 A pesti és kecskeméti görögök szoros kapcsolatát mutatja az is, hogy a pesti görögök kérvényeikben gyakran hivatkoznak arra, hogy kecskeméti társaik az övéknél több kereskedési szabadsággal rendelkeznek. 224 Amikor 1739-ben a török elleni háború idején ki akarják utasítani a Pesten kereskedő görögöket, a városi tanácshoz intézett ,, . . . folyamodványukban arra hivatkoztak, hogy Belgrádban, Kecskeméten és Tokajban is laknak török kereskedők, kik adófizetés ellenében szabadon kereskedhetnek." 2 25 Kecskemét országos vásárai az ott élő görög kereskedőknek az eladási és vételi alkalmon kívül a széles körű kereskedelmi összeköttetések létrehozására is alkalmasak voltak. A város görög kereskedői sűrűn látogatták az ország legfontosabb vásárait, s adataim szerint Pesttel, Váccal és Szegeddel volt a legszorosabb kereskedelmi kapcsolatuk. VI. A^ összeírások demográfiai jellegű adatai Különféle szempontú összeírásokat vettem alapul az alább közöltek megállapítására, melyet a dolgozat végén összesítésben közlök. 1. S^emélyleirás Az 1769. évi összeírás 226 a bevezetett útlevélkényszer hatására közli a görögök külsejére vonatkozó legfontosabb adatokat. Ezek meglehetősen summásak, s kevéssé differenciált a szóhasználatuk. Szinte minden macedóniai görög göndör, gesztenyeszínű vagy fekete hajú, szemű, szemöldökű, pajeszú. Arcuk hosszúkás vagy kerek, bőrük színe sárgás vagy vöröses. Altalá223 HORNYIK János emlékkönyv. 48. 1. 224 PvL. Intimata a. a. 3761. 1759. dec. 30. GÁRDONYI Albert im. 23. lapon jelzett dátum téves. 225 PvL. Intimata a. a. 2082. Idézte: GÁRDONYI ím. 14. 1. Az irat azóta eltűnt, az idézett szám alatt csupán a Helytartó Tanács 1739. febr. 25,-i rendelete található. 226 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. 1.264—287. f. 60
