Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

annak lejárta után is (6000 forint óvadék letétele mellett) használhatta. Ha az engedélyt Bécsben meghosszabbíttatta, az óvadékot visszakapta. 202

Az áruk beszerzésével foglalkozó, Kecskeméten egy évben alig két hetet tartózkodó görögre a kompánia neheztelt, s társának is szemrehányást tettek, amiért nem közülük való társat tart. A társas-üzletek — a beszerzés és az eladás megkönnyítésén kívül — előmozdították a görögök elszaporodását is, hiszen csak el kellett válniuk egymástól az üzlettársaknak ahhoz, hogy külön-külön, két új üzlet jöhessen létre. Ezen kívül a családnak is biztosította a tulajdonos halála után a jogot a kereskedés folytatására. Amikor már az első nemzedék kihalt, látható, hogy a volt kereskedők feleségei folytatják az üzletet. 1812-ben 3 kereskedésnek volt asszony a feje, ők is kompániatagok voltak férjük után. Az asszonyok örökölték a meghalt kereskedő vagyonával együtt annak már kiépített üzleti kapcsolatait is.

203 8. Л kecskeméti görögök árubeszerzése, kereskedelmi kapcsolatai más városokkal „Nur ein kleiner Teil der griechischen Kaufleute hielt sich ständig in Ungarn auf, die Mehrheit von ihnen war auf Reisen und förderte verschiedene Waren mit Schiffen oder in Karavánén."

204 A megállapítás általános érvényességét a levéltári források is alátámasztják. Az egyes hatósági vizsgálatokból fény derül arra, hogy a görögök az egyes vásárok előtt árubeszerző körútra indultak. Az 1754. évi Lőrinc napi „nyári vásár" (augusztus 10.) előtt a kecskeméti kereskedők nagy része Bécsben és Lipcsében volt, s onnan közvetlenül a vásár előtt küldték a megvásárolt árut Kecskemétre. A gyakorta Bécsbe látogató görögök összeköttetéseik alapján jóelőre értesültek az ellenük tervezett szankciókról, s értesítették társaikat pl. a várható boltvizsgálatokról is. Az árukat külföldön általában hitelbe vették, ez akkor derül ki, amikor a hitelezők jelentkeznek az 202 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. cs. 313. f. 203 Uo. II. cs. 450. f. 204 FÜVES Ödön: Die bekanntesten Geadelten . . . 303. 1. időközben évi 10%-os kamattal növekedett összegért.

205 A kereskedőlajstromokban „aktív adósságként" szereplő jelentős összegek nagyrészt az átvett árukért járó fizetségek voltak. Ugyanakkor a görögök hazai társaiknak is hitelbe adták tovább az árukat.

206 A sziléziai árukat, főként egész rását, Boroszlóból hoztak az Oderán, majd szekéren átvitték a Morváig, majd onnan a folyón hozták le Bécsig. Bécsből Pozsonyon át Vácra a Dunán szállították az árut. A morvaországi árukat Brünnben vették, ezek a szövetek (a közép rása) a gyártó műhely autentikus pecsétjével általában el voltak látva. Vásároltak még árut „ . . . Bohemicae ex Fabrica Brasinaensi."

207 Hoztak árut Bruckon át a Lajtáig, s onnan víziúton Budára. Az árukat Pozsonyban, Bruckban, Budán és Vácott vizsgálták meg a harmincadosok. Az addig nagyrészt víziúton szállított árukat Pesten és Vácott létesített árulerakatokban helyezték el. Az egyes vásáros helyek és árubeszerző központok közti útvonalon létesített dcpositoriumokból szállították el az egyes vásárokon eladni kívánt mennyiséget a színhelyre. Az áruszállítás a szárazföldön általában bérelt szekerekkel történt, de volt arra is példa (különösen gazdagabb kereskedők esetében), hogy a fuvarozás céljára saját állatokat tartottak. Tullio Demeter és Pap János például „ . . . parem cum prioribus habent modum Merces distrahendi, hi quoque servant Bove№ 18, quibus consueverunt merces suas ad varias Nundinas devehi facere quoniam temporibus Labor rum campestrium non semper valerent currus Kecskemethini procurare . . ,"

208 Saula (Sánta) György áruit Vácról egy ócsai görög fuvaros hozta el Kecskemétre.

209 Л váci vásárokat igen sok görög látogatta, sok esetben onnan szállították az árut Kecskemétre. 1754-ben a Sarlós Boldogasszony napi váci vásárról (július 2.) érkeztek a görögök a Lőrinc napi (augusztus 10.) kecskeméti vásárra. 205 PmL. CC. I. 27. 1756. febr. 16. 206 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. cs. 169. f. 207 L. 203. sz. jegyzet. 208 PmL. CC. I. 33. 1765. évi összeírás. 209 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. cs. 311. f. 58