Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században
hogy már esetleg évtizedek óta azonos körülmények között ment végbe. 52 Az 1769. évi kecskeméti városi összeírásban az útlevélként felfogható engedélyek elnevezése kevésbé pontos, általában megelégedtek a következő bejegyzéssel: „Anno 1766 penes Litterzs in oppido Kozany sibi datas . . ." 53 A járási összesítésben (ugyancsak a Ladislaus Juhász nevű görög esetében) ez így van megfogalmazva: „. . . penes solam Haracs Schaedam Ottomanici Caesaréi Arendatoris per Belgradum venit . . ." 54 Feltehetőleg, mivel a második esetben nem említi, hogy a haracs schaedát Kozanyban, szülővárosában kapta, ez nem volt lényeges szempont, hiszen ugyanarról az engedélyről lehetett szó. Ezt bizonyítja, hogy akik a harácsot (tartózkodási díj) és a schaedát, vagyis a schaldát (türelmi adó) már szülőföldjükön lefizették, az azt igazoló irat birtokában a török határállomáson csak keresztül utaztak Zimonyba. 55 Elvétve találunk arra vonatkozó bejegyzést, hogy ezt a „haracs schaedá"-ról szóló igazolást Belgrádban meg is erősítették. A portai engedélyek érvényességi ideje kétféle volt: általában a „haracs-schaeda" vagy a „super Indultu Litteris" „singulo Anno sólet", 56 de többen „. . . sine ulla definiti temporis . . ." kapták. 57 Az engedélyek névre szólóak voltak. A görög kereskedők neve úgy látszik még a korszak hivatalos szerveinek is gondot okozott. Volt olyan görög is, 52 Pl. Rusanyi János, aki 1748-ban jött Macedóniából Kozanyban kapott harácsle veié vei Magyarországba. BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. 264—287. f. Christophorus Bugár, aki 1741-ben ,, penes solam Haracs Schaedam, quae per Annum in Turcia durare sólet Zemlinium (ut declaravit) venit." PmL. CC. I. 43. 53 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. cs. 270. f. 20. sz. 54 PmL CC. I. 43. 55 Georgius Saula: „Anno 1767. acceptis in oppido Kosán Indultus Literis Martió Mense per Belgradum venit..." Joan, seu Joannes Papa Paraskeva: „Anno 1769. penes Indultus Literas ab oppidi Kozan Directore datas per Belgradum venit. . ." PmL. CC. I. 43. Kecskeméti járás. 56 Uo. pl. Joannes Bognár 57 Uo. Michael Hajmássy akinek három különböző neve is volt, s ezekben a családi és keresztnév is könnyen felcserélhető volt. 58 2. Л határátlépés helye (Belgrád, Zimony) A XVIII. század végi leírás szerint a fő kereskedelmi utak közé tartozott a következő, mely: „. . . über Esseck, Neusatz und Sémiin nach der Türkey." Ezt igazolja, hogy az 1769. évi összeírásban szereplő 79 görög közül a Belgrád—Zimony; (Banovecz) Pétervárad— Halas—Szabadka útvonalon 54, Viddin—Mehádia ; Karánsebes—Temesvár—Arad —Szeged felé 4, Viddin—Kalafát; — Orsova; Temesvár felé l, 59 a Belgrád—Pancsova útvonalon szintén 1 görög jött. 60 A többi 19 görögnél (többnyire nem egyedül jövő legények és inasok) a határátlépés helye ismeretlen. Tekintettel arra, hogy ezek a kereskedőkkel együtt jöttek, ez az arány nem változik. 61 A Belgrádon keresztül már általában személyes igazolvány birtokában jövő macedóniaiak Zimonynál érnek a Habsburg birodalom területére. „Die Haupt —Passage für den österreichisch — ungarisch —türkischen Handel ist Semlin, wo fast alle Flüsse des österreichen Kaiserthums in Eins zusammen-fHessen." 62 Hasonló a véleménye Horváth Mihálynak, aki megállapítja: „A magyar—török 58 Két kecskeméti görög kereskedő perében jegyzőkönyvbe vett tanúvallomás szerint: ,,in Regiis Anni 1768—1769 nomen ejus insertunt sit non aliunde factum esse existimo, quam quod iis Locumtenentiale Schaedis Regiis eorum nomina et cognomina consueverint quorum videlicet Nomina in Passualibus commertialibus inscripta haberetur." A kereskedő neve: Joan Emanuel, Bodor János vagy Joan Smid. BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. cs. 311. f. 59 BKmL. KvL. Gör. kel egyh. ir. I. cs. 264—287. f. 56. 58. sz. a. 60 Joannes Ruzsányi PmL CC. I. 43. Kecskeméti járás 61 Erre számos példa van. Georgius Paulus Drochlia, aki 1761ben, 15 éves korában gazdájával jött Belgrádba így felel az összeírás kérdésére : „Literas autem tum in Turcicis quam in Caesareo Regiis Ditionibus elargitas Hospes ejusdem conservavit, et apud se detinuit." Gyemand Theodor aki rokonával jött az országba semmiféle engedélyt nem kapott. PmL. CC. I. 43. Kecskeméti járás 62 SCHWARTNER, Marton im. I. к. 413. 1. 31
