Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Kőhegyi M.–Nagy Á.: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából

hoz is ért 30 forint 67 — csak egyszerűen forint, azaz magyar forint — megjelölést olvashatunk. A bün­tetések meghatározásában is csak forint szerepel: ha nem tartják be az előírt béreket, a gazda 24, a béres 12 forintot fizet. 68 A béres megválthatja az összeget 100 pálcával 1744-ben, 69 s a devalvációval párhuza­mosan 1750-ben elegendő 50 pálcacsapás eltűrése. 70 Néhány áru árát is forintban határozzák meg: 1745­ben többek között ,,Két nagyobb ökör bőrének párja a mély nyersen 50 font, szárazon 19 20 font 10 forint ... a szopós Borjú Bőrnek párja" 1 forint 20 krajcár. 71 1757-ben: „Pesten az öl fa, melly 1 Tall. 32 s 35 garason adatott, 3 forintra s 5—6 garassal töbre eldrágult." 72 1759-ben az udvar kétezer lovat szándékozik vásárolni darabonként 60 forintért. 7;! Nem esik szó a vizsgált időszakban csak egyszer­egyszer a közép értékű váltópénzekről a 30, 20, 17, 15, 10, 7 és 6 krajcárosokról. Ezek feladata inkább a forgalom könnyítése volt. Legtöbbször találkozunk a krajcárral és annak háromszorosával a garassal. A pusztán krajcárban meghatározott összeg nagy­ságától és a megegyezéstől függően természetesen jelenthetett 30, 20, 17 stb. krajcáros pénzérmét egy­aránt. I lamis, rezes és cinkből készült húszasokról tudó­sít egy 1768-i és 1774-i currens (Adattár: 32., 51.); 1770-ben pedig tiltják a külföldi, újabb 20 krajcá­rosokat (Adattár: 39.). Л 17 krajcáros, amelyet a köz­nyelv máriásnak nevezett, néhányszor előfordult (Adattár: 24.). Felbukkan egyszer a már említett 1752. október 11-i körözvényben (lásd jegyzet 55.). 1760-ban tiltják többek között a bajor és porosz má­riások és hetesek forgalmát (Adattár: 10.). Az 1777. június 16-án érkezett currens tiltja általában az ezüst­pénzek kivitelét Törökországba. A felsorolásban a tallér és részein kívül (1/4 tallér — 30 krajcár) meg­említik a 20 krajcárost, a máriást, a 10 krajcárost és a petáknak nevezett 7 krajcárost (Adattár: 55.). 67 B-KmL. 1737-54. 488. 1. 68 B—KmL. 1737—54. 311.1., 320.1., 488.1., 586.1., 1755- 60. 161. 1. 69 B—KmL. 1737—54. 242. 1. 70 B—KmL. 1737—54. 488. 1. 71 B—KmL. 1737—54. 291. 1. 72 B—KmL. 1755—60. 105. 1. 73 B—KmL. 1755—60. 174. 1. Bizonyára volt a forgalomban 6 krajcáros is, me­lyet susztáknak neveztek. Maróthi mindhárom arith­metikájában szerepel, a kecskeméti körözvényekben azonban nem. Az is igaz, hogy magyar típusú 6 krr.j­cárost csak egyetlen évben vertek, Körmöcbányán 1747-ben. A kisebb értékű váltópénzek közül leggyakrabban a garassal (3 krajcáros), az egykrajcárossal és a pénz­zel, azaz a denánal számolnak. Pénzek értékéről, bevonásáról szóló rendeletek­ben többször megtalálhatjuk a garast (Adattár: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 8., 10., 14., 16.). 1772-ben aranyként használt aranyozott garasra hívják fel a figyelmet (Adattár: 46.). Garasban szabják meg az aratók bérét. 1746-ban a kaszásnak naponta, ha ételt is kap 4, étel nélkül 6 garas a keresete. 71 1754-hen a kaszás bére változatlan, de külön leírják a gyűjtő járandóságát: 2 garas, ha maga étkezik 3 garas. 75 A pénzért aratók és kévekötők napszámát 1759. július 24-én egysége­sen 4 és 5 garasban szabták meg. Ezen alul megal­kudni 24, illetve 12 forint büntetés terhe mellett nem volt szabad. 76 A kőművesek és ácsok bérét a nyári hónapokban 9, ősszel és télen meg tavasz elején 8 garasban szab­ták meg 1750-ben. 77 Л mesteremberek azonban ke­vesellték a 9 garast, ezért a gazdák 50 —55 dénárt (10—11 garas) is adtak. Ezt tiltja szigorúan az 1752. június 3-i currens. 78 A beszállásolással kapcsolatban olvashatjuk, hogy a gazda naponta két font kenyeret és húsra készpénz­ben egy garast tartozik adni a katonának. 79 1752-től ez az összeg változóan 4—5 krajcárra emelkedett. Az 1751. november 28-i körözvényben tudomására hozzák a szegénységnek, hogy ha a forspontot 3 ló­val, s kocsival, vagy négyökrösszekérrel teljesítik, 48 krajcárt, azaz 16 garast kapnak két mérfölden­ként. 80 A szolgabíró utazása közben azt vette észre, hogy a mészárosok a különböző bőröket „irtóztató" drá­74 B—KmL. 1737—54. 311. 1. 75 B—KmL. 1737—54. 618. 1. 76 B—KmL. 1755—60. 161. 1. 77 B—KmL. 1737—54. 453. 1., 459. 1., 465. 1. 78 B—KmL. 1737—54. 554. 1. 79 B—KmL. 1737—54. 341. 1., 407. 1., 493. 1. 80 B—KmL. 1737—54. 532. 1. 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom