Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

kereskedés ... a magyar határon túl nagy részben szárazon kezeltetik. Fő utai: Eszéken, Zimonyon és Újvidéken vonulnak keresztül, melly városok egyszersmind lerakóul szolgálnak e kereskedésnek."

63 3. Egészségügyi óvóinté^kedések (А ^гтопуг vesztegzár) Mivel ezeken az utakon jelentős forgalmat bonyolítanak le a messzi országokból (főként Törökországból) áruval megrakodva ideérkező kereskedők, szükség van bizonyos egészségügyi óvóintézkedésekre. Ennek érdekében állították fel Zimonyban a „kö^egés^ségi', veszteglést intézetet.''

1 Ennek 40 évvel későbbi, de valószínűleg időszakunkra is jellemző leírása így szól: ,,. . . a döghalál vagyis pestis ellen felállított vesztcglőházakról s'intézkedésekről. E' rettentő nyavalya, melynek már Thukydides és Boccaccio borzasztó képét terjeszte élőnkbe Törökországot soha vagy ritkán hagyja el. Erre nézve szakadatlan felvigyázat szükséges, hogy ez országunkba be ne jöhessen. E cél elérésére a fő átjövetcli állomásokon veszteglő intézetek állíttattak fel melyeknek kötelessége a Törökországból jövő személyek és portékáknak egy ideig való letartóztatása és tisztítása által az országot arról biztosítani, hogy a döghalál belopódzása még messziről is lehetséges ne legyen. A veszteglő intézeteket ismét egy a' határszéleken vont cordon köti össze, melly fegyveres cégőröktől éjjel-nappal őriztetik s mellyen senki, veszteglő házak elkerülésével át nem jöhet úgy annyira, ha a megszólításra vissza nem megy, tüstént agyonlőni."

61 A veszteglő árukat lepecsételik, lajstromba veszik és évente beküldik, ezekből látható a törökországi behozatal. Ugyanitt veszik betűrendes jegyzékbe a bejövöket is, akik a veszteglési idő kitöltése után egészségügyi bizonyítványt kapnak. A veszteglési idő kitöltése után kaptak a török alattvalók egészséglevelet, mely feltétele volt beutaHORVÁTH Mihály: Az ipar és kereskedés törtenete Magyarországban a három utolsó század alatt. Buda 1840. 250. 1. (Továbbiakban: HORVÁTH Mihály im.) FÉNYES Elek: Magyarországnak s' a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Pest. 1839. VI. k. 160—162. 1. zásuknak. Ezt a bizonyítványt az összeírás tanúsága szerint igen komolyan vették, minden beutazási engedélyt kapott kereskedőnél meg van említve, hogy hány napot vesztegelt a bizonyítvány kiadásáig. A veszteglési napok száma a fent jelzett kritériumoknak megfelelően változott. 1751-ben 40, 1757-ben 42, 1761-ben 20 napot töltöttek Kecskemétre jövő görögök vesztegzár alatt. A veszteglési idő azonos évben is más-más volt. Pl. az 1764-ben bejött 3 kereskedő a következő időt töltötte el: kettő 84 napot, egy pedig a „veszedelmes időszak"-ban kötelező 42 napot. Az 1769-ben bejött két kereskedő közül az egyik Zimonyban 14 és Banoveczen 8, a másik csak Zimonyban 23 napot töltött.

65 Zimonyhoz hasonló átkelőhely volt még a görögök határátlépése szempontjából Mehádia. Itt a Viddinen keresztül érkezők töltötték le a veszteglési időt. A korszak fő kereskedelmi útvonalain Mehádiának kisebb jelentősége volt „. . . über Mehádia ist der Verkehr mit den Türken nicht bedeutend."

66 Mehádián keresztül levéltári adataim szerint is aránytalanul kis számú kereskedő jött. Az 1769-es városi összeírás szerint 2,

67 a járási összesítés adatai szerint pedig 3 görög: ,, . . . penes solam Haracs Schaedam ab Ottomani со Arendatore in Praesidio Vidiny ac quisitam venit Meadeam, ubi contumatiae diebus expletis Litteris Sanitatis exceptis."

68 Pancsova és Szabadka területén keresztül szállították a levantei áruk egy részét a török birodalom kereskedői a balkáni kereskedők, ez volt egyik központjuk. Itt csak egyetlen Kecskemétre tartó görög jött át 1769-ben.

69 Újvidék (korabeli nevén Neusatz vagy Neoplanta) a török kiűzése után —Péterváraddal szemben— a 65 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. cs. 264—287. 1. Az említett vesztegzárat kiálló kereskedők neve az összeírásban a következő sorszámok alatt található: 14, 5, 17, 9—10, 24, 3—4. sz. a. 66 SCHWARTNER, Márton: im. I. к. 413. 1. 67 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. cs. 264—287. f. 11, 29. sz. a. 68 PmL. CC. I. 43. Nicolaus Drohlja Sziatisztából, Koszta seu Constantinus Drochlja Krajovából, Joannes Pap Luja pedig Kozanyból. 69 Uo. Joannes Ruzsányi Kozaniból. 32