Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Kőhegyi M.–Nagy Á.: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából

az urak Tisztei közül az Jobbágyoknak a' vagyis Mester Embereknek erő hatalomal akár valamely jószágokat meg vévén azoknak árában, akár pediglen másképen oil játén pénzt fizetni, tehát azolljan Jobbágy vagy pediglen Mester Ember, a'vagy akár minémü renden lévő leg ottan hozzám foljamodjon és általam azonnal meg fog segittetni mivel aki azon már többet nem fol jó nékie atta azzal ki fogom eötet jó fol jó pénzel fizettetni és azon nem folyó pénze akár mellj Földes Ur légyen is eö Felsége számára fog confiscáltatni akár mennjire való fognais lenni, hogj mindazonáltal azon Urak a' vágj más akár minémü renden lévők az olljatén pénzüket mereven el ne veszejcsék tehát az iránt tett Felséges Asszonjunknak az a' Kegyelmes rendelése, hogy azon már nem foljó pénzeiket a' Pesti Sós Házhoz vigyék az holott is fel válthattják ugyan de ollj móddal hogyha példának okáért száz forintig való olljas pénze lészen, tehát abból 45.—- fi el marad eö Felsége számára és 55.— fi ig való jó foljó pénzt és nem többet fog vehetni kezéhez érette s következőképpen a'kinek száz garasig a'vagj Krajczárig való olljas nem foljó pénze fog fel váltatni, tehát mindenthébül 45. számig való fog defalcáltatni mellj Felséges Asszonjunknak rendelését köteleztetnek a' Birák mennél jobb móddal ki hirdetni, és a.' Nép között Közönségessé tenni, hogy ki ki tudhassa magát Felséges Asszonjunknak ezen szoros parancsolatjához alkalmaztatni.

136 13. 1761. 22

a Mens Xbr.

137 Isten minden jókkal áldja meg Kegyelmeteket! Minthogy az Vörös pénz melljnck eddig csak hiret hallottuk már ezen T. N. Vármegyénkben is lassankint le szivárog azért hogy annak foljása iránt a Birák és azok által nem csak a' Parasztok hanem minden renden lévők annjira is bizonjossabbak legyenek F. Aszszonjunknak azok felül, ki bocsaitott manifestumát Deák Njelvbül Magyar Nyelvre fordítva a T. N. Vármegye általam meg küldetni kívánta kiértis a' Birák további igazgatásukra le parialtassák és a'Népnek annak rendi szerént ki hirdettessék, jelentvén a' mellett, hogj egy Kraiczárnál felljebb kelő pénz azon Vörös rézből nem fog verettetni, hanem Kraiczárnál kissebbek fognak verettetni, ugy mint: fél Kraiczár egy negyed rész Kraiczár, kis pénz, fél kis pénz és Gressli fog kelendő lenni.

138 14. Pesten 3 xbr 1761. Maria Theresia etc. etc. Noha az Héjanos idegen apróbb Monétáknak foljása gyakrabb Parantsolatok által is keménjen tilalmaztatott, sőtt ezen Parancsolatokat által hágók pénzek el vesztésével, s confiscál136 B-KmL. 1761—71. 12—13. 1. 137 A keltezés: 1761. december 22. 138 B-KmL. 1761—71. 38. 1. tatásával is büntettek, de ezen fenjités és Tilalomnak, melljek által azon idegen pénznek ki kellett volna irtatni az országból kevés haszna tapasztaltatott, mert minden tilalmat és büntetéseket félre tévén a meg tiltott rossz pénzt bé hozni, a' jó pénzt ellenben az Fejedelmi Felségnek és Jobbágyoknak tetemes kárával is ki hordani meg nem szűnnek; Melly dolognak okai midőn vizsgáltattak volna az többi között tanálkozott Hogy az mindennapi Költséghez elkerülhetetlen kívántató apróbb Monétában nagy Szükség vagyon: Második főképpen való oka pedig ez: Hogy az országbéli mostani apróbb monétára ollj csekélj ezüst adatik, hogy nincs mit látni rajta azértis ezeknek formáját főképpen az Köznép Nehezen vagy nemis külőmböztetheti a' meg tiltott kilső pénzektül erre való nézve más több Potentiák példájok szerént kik tudni illik hasonló indulatból régtül fogva önön köz javainak nagyobbitásival apróbb Monétákat (:melljeket Közönséges Német Njelven SchiedMüntznek neveznek:) tiszta rézből veretnek, azon kevés ezüstét pedig mellj ennekelőtte ezekre fordíttatván idővel semmivé lett sokkal jobb haszonnal Nagyobb Monétákra fordítják. Mi is Kegyeimessen el tekéllettük hogy ezentúl valamint Austria, Cseh Ország és egyébb birodalmunkban, ugy Magyar Országbanis azon apró (Schiedmüntz nevezető) Monéták Kraiczártul fogva kis pénzig ugy mint edj Kraiczár, fél Kraiczár kis pénz és Gröshl névő pénz (:mellj 1741-ik esztendőbéli 32-dik Articulus

139 szerént Magyar Országban is kelendő ugy kis pénzek mellyekből öt tészen edj garast :) az időnek szükségéhez képest és nem fcllettébb való Számmal tiszta rézből verettessenek és kelendők legyenek. Hogy pediglen az kilső tilalmas Monétáktul annál könnjebben külömböztethetvén ezek miatt származható kárai az Jobbágyságnak cl távoztathassanak Kegyeimessen rendeltük hogy ezen emlegetett monétáknak formaihoz a'mint alább külömb-külömb ki njomatva látni nem csak Nagyságoknak mértéke, de kilső ábrázati és formái is alkalmaztassanak kiknek végben menetelek éránt telljes hatalmunknak Authoritásával kívánjuk és parancsoljuk edjszersmind. Hogy az elöl számlált apró monéták az közönséges kereskedésekben, vagyis vásárlásokban minden vissza vonjás nélkül kelendők legyenek, de tetemesebb fizetésekbe ne adassanak nagyobb számmal mint az eddig járó közönséges apró Monéta pénzekbül. Többnjire az 1740. Esztendőbéli és más e'féle ki adatott njilván való parancsolatokat ujabb emlékezetbe hozván hozzá adatik azis hogy ezutánis az olljatin meg tiltott pénzeknek Confiscatioja fennt marad, és a'kik áztat bé mondják ha 25. ft-okat azon pénznek summája még nem haliad a'mennji el olvasztatván abból kijön az övék lészen, az kik pedig ezen parancsolatot továbbis vakmerőképpen által hágják és főképpen csalárdságban tapasztaltatnak az olljanok dolga meg ítéltetvén testi vagy halálos büntetés alá vettetni fognak min139 A törvény szövege: ,,Azt, hogy a Morva őrgrófság Gröschelnek nevezett pénze, mely a most említett tartományban forgalomban van, Magyarországon is árfolyamot nyerjen, s a hadi pénztáraknál is elfogadtassék, mint igazságos és helyes dolgot, 1. § Továbbá, hogy az országban használt garas, poltura és dénár nevű kisebb pénz a még szükségesnek látszó mennyiségben veressék: Ó Királyi felsége kegyelmesen megengedi." CSIKY Kálmán—MÁRKUS Dezső: 1740—1835. évi törvénycikkek. Bp., 1901. 39. 128