Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása

köszönhette, ez virágoztatta ki ezt a műfajt a XVIII, század második felétől.

134 Az országgyűlési verses leírások gyökereit egyszerre kutathatjuk a középkori krónikák eseményrögzítő verses leírásaiban, a XVIII. század utolsó évtizedeiben nálunk szinte burjánzásnak induló politikai röpirodalomban és a csúfolkodó, nyomdafestéket legtöbbször alig is bíró pasquillusokban. A XVIII. század közepétől alig is múlt el országgyűlés, mely ne lelte volna meg kért, vagy kéretlen poétáját. A leírások tartalma, irodalmi értéke a megbízó hovátartozandóságától, ízlésétől, a költő tehetségétől függött. Történeti értéke a meggyőződéstől, tárgyilagosságtól. A hang néha udvarló volt, hatalomhoz törleszkedő, máskor meggyőződéstől fűtötten, szenvedélyesen ellenzéki. Olykor szántszándékkal közönséges, szidalmazó. Az írót általában sokkai inkább a politikai meggyőződés, mint a költői ihlet inspirálta. Csokonai — máig se felderíthető okból — egy emberöltő múltával írta meg az 1741-es diétát. A mű ragyogó költői bravúr. Maga a megírás ténye bizonyíthatja, hogy ezeknek a leírásoknak, éppen mert csak lazán kötődnek a tárgyhoz, s tág teret engedtek akár lírai betétekre is, volt olvasótáboruk. Egyeseket évtizedek múlva is másoltak, s még félévszázad múlva is kézről-kézre adtak. így hatásuk kéziratban is, aránylag szűkebb körben terjedve is mélyebb és maradandóbb volt, mint ahogy azt a bennük felsorolt, aktualitásukat vesztő események után feltételezhetnénk. Hisz jórészük eseményeket érdemlegesen alig is említ. Nagyobb szerepet kap bennük a felsoroltak pártállás utáni dicserése, vagy szidalmazása,ezen keresztül a költő, a költőt ösztönző, vagy megbízó kör, mecénás vélekedése. így a késői olvasó számára még a pillanatnyi esemény kommentálása is időtállóvá lesz. Az eseményekhez, időpontokhoz fűzött írásból csak az marad meg, ami akár célzatossága, akár irodalmi értéke révén vonzóvá válik. ;í4 A XVII. század közepétől fennmaradtaknak felsorolását Kőhegyi Mihály közölte velem. Kérem fogadja szíves baráti segítségéért hálás köszönetemet. 1741. OSzK. Quart Lat. 2176. 1764. Sárospatak Kt. 1338. — Kiad. HARSÁNYI, Itk. 1914. 451—9. REXA Dezső, Itk. 1909. 476--82. Csurgó gimn. ÉCSY Ö. István, Itk. 1941. 297—300. Lőcse evang. lev. tár V/3. Kiad. EPhK. 1903. 445—6. Kolozsvár EK. III. A. 10. Egyed, Bethlen-kvtár K. 418. — Mikrofilm: MTA 245/1

V. OSzK. Fol. Hung. 1109., 1369 és Analekta 1790. OSzK. Fol. Hung. 126. III. 1—14. b Pannonhalma „Érdekes apróságok 1735—1846" с tokban. BEVILAQUY—BORSODI Béla: Irodalmi Újság, 1955. 3. sz. Debreceni ref. koll. R. 607. III. doboz 109. és R. 607. IV. 127. OSzK. Oct. Hung. 187. OSzK. Quart. Hung. 183., 200., 1287., 3172. Nagyenyed, Bethlen-kvtár — Mikrofilm MTA A. 199/111. Győri püspöki papnevelő int. — JENÉI Ferenc ItK. 1941. 182—5. Győri Múzeum, Mikrofilm MTA A. 269/IV. 1784. OSzK. Fol. Hung. 126. II: 33a—38b 1802. OSzK. Quart. Hung. 1069. 1807-es verses leírásunk formája eredetében caudatus, latin verses forma. A magyar költészetben ez a verselés szent István király XIII. századi verses históriájában tűnik fel: ,,Regia urbs Alba gaude Tanto digna principe Decorata quindem laude Re simul et nomine . . ,"

135 Hogy ez a latin, 4,4 4,3 osztatú, páros rímelésű forma milyen kedvelt volt még a XVIII—

XIX. század fordulóján is, mutatja, hogy Abaffy Ferenc 1794 tavaszán a papságról és a magyarországi állapotokról szóló, Vox clamantis is deserto című versét (annak refrénjét kivéve) még ebben a formában, páros rímeléssel írta.

136 Félrímekkel alkalmazva kedvelt formája volt ez a korabeli debreceni diákköltészetnek is. Mátyási József verseinek jelentős részét a forma debreceni, félrímes változatába öltöztette. Szerzője Mátyási József Verses leírásunk szerzője után kutatva, arra a meggyőződésre kellett jutnom, hogy a kiskunhalasi és sárospataki kéziratok által megőrzött teljes költeményt Mátyási József (1765— 1849) izsáki születésű, az 1820-as évektől Kecskeméten élő költő írta.

137 Mátyási József az 1790/91-es országgyűlés idején, akkor még gróf Teleki József titkáraként, gróf Fekete János védelmében írt, csípősen szellemes versével tűnt fel.

138 1795-től 1800-ig esküdként dolgozott a pesti Királyi Főítélőszéken. Ez idő alatt mélyülhetett el barátsága a franciául és magyarul is verselő Fekete János gróffal. Fekete János az 1790/91-es országgyűlésen a Habsburg-ház örökösödésének megszűntét hirdetve, a poroszokkal való barátság, az Ausztriától való elszakadás egyik legradikálisabb követelője люк. Köztársasági államformára is gondolt, s a jobbágyokat is be kívánta venni az alkotmányba. Tulajdon atyját is hazaárulónak bélyegezte, mert az grófi rangot fogadott el az udvartól. A Martinovics-per során gróf Illésházy Istvánnal a gyanúsítottak közé tartozott. Bizonyítani nem tudtak rájuk. Ulésházyról tudjuk, hogy tízezer aranyforint fejében szabadult a vád alól, pedig radikalizmusa meg se közelítette Feketéét.

139 1800-ban a birtokára visszavonuló Fekete János gróf titkáraként vitte magával Fótra Mátyási Józsefet. 1803-ban az elhunyt gróf tisztességes életjáradékot hagyott a költőre. De mintha ez a barátság a vége felé a költő részéről már nem járt volna olyan feltétlen rajongással, mint kezdetén. Valami kesernyés csalódottságféle csendül ki Mátyási József135 MEZEI László 1948. — Közli Magyar Századok — Budapest, 1948. 42—43. 136 BENDA Kálmán 1957. I. 1043. 137 Antológia 5—10. 138 Mentő felelet — Antológia 52—53. 139 BENDA Kálmán 1957. I. 472. 214