Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

bundista elemek ügyeskedése, köpönyegforgatása, lelkiismeretlen „álforradalmiaskodása" is. Ezek és a könnyen élni akaró ügyeskedők, a zavarosban halászok a népi szervekbe is beférkőztek, vagy azokra hatást gyakoroltak, azok munkáját, becsületét igyekeztek lejáratni, s a tömegek és a felettes szervek radikális fellépését is „kiérdemelték." Az áldott bácskai föld, a kitelepítendő sváb gazdák birtoka különösen dús prédának ígérkezett a kalandor elemek szemében. Ezek tevékenysége nagyon megnehezítette a FB munkáját. A belső harcok és a többszöri, elkerülhetetlen újjáalakítás, a fő feladat mielőbbi megoldásától: a földreform igazságos, gyors befejezésétől vonta el az erőket. A NB kritikája sok esetben jogos volt, ugyanakkor tagjainak minden eszközt meg kellett volna ragadni, hogy gyors segítséget nyújtsanak a válságból válságba bukdácsoló FB-nak. Őszinte támogatást csak a kommunista párttól és a helyi szovjet parancsnokoktól kaptak. A Termelési Bizottsággal kapcsolatos forrásanyag oly csekély, hogy munkájáról csak a NB ugyancsak szűken mért feljegyzései alapján tudunk képet alkotni. Nem használt tevékenységüknek a delegáltak örökös váltogatása sem. A három népi szerv egymásra volt utalva. Egymás következetes támogatása nélkül nem fejthettek ki eredményes munkát.

199 A bajai népi szervek egymás közti viszonya, és az ebből következő bajok kártékonyán hatottak a földreformra és a vele kapcsolatos ügyek megoldására. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésével ugyanis nem szűnt meg a Teremlési Bizottság feladata. Országos működésükhöz azonban, miután a korábbi rendelet idényjellegüket hangsúlyozta, újabb szabályozás vált szükségessé. Az erről intézkedő rendelet 1945. augusztus 26-án jelent meg.

200 Ebben kimondották, hogy a korábbi jogszabály alapján megalakult és működő Termelési Bizottságokat újjáalakítani nem kell. Eddigi sikeres munkájuk alapján a bizottságok működését a rendelet állandósítani óhajtotta, és megszervezésüket most már nemcsak minden községben 199 DÉR László—

MAYER Mária—SZABÓ Éva: Felszabadulás, 1944. szeptember 26. — 1945. április 4. Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. Budapest, 1955. 401— 407. A rendelet 22 500/1945. F. M. szám alatt. 14. kép. Meghívó a Béke ünnepére (1945. május 9.). 14. Bild. Einladung zur Friedensfeier (9. Mai 1945). 14. картина: Приглашение на празднование Дня Победы (9 мая 1945 года.) és járásban, hanem minden vármegyében is kötelezővé tette. Az új Termelési Bizottságok megalakítását a kialakult politikai helyzetnek megfelelően új alapokra helyezte a rendelkezés. Kimondotta, hogy amennyiben a községi (városi) ТВ újjáalakítása válik szükségessé, azt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült 4 politikai párt, a helyi Nemzeti Bizottság és a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége által egyenlő számban kiküldött, földmüveléssel hivatásszerűen foglalkozó tagjaiból és a községi (városi) gazdasági elöljáróból kell megalakítani. A bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak voltak tekintendők. A járási és megyei termelési bizottságok megszervezése hasonló alapokon történt. Л járási bizottságnak a járási gazdasági felügyelő, a megyeinek a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője is tagja volt. A vármegyei 429