Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Ambrus B.: Kecskemét papír szükségpénzei

mása píros. Ezrenként ugyanazon sorszámmal, tízezrenként ugyanazon sorozat számmal vannak ellátva. Miután forgalombahozás alkalmával mindig ugyanolyan értékű bankjegyet helyezünk a M. Alt. Hitelbank kecskeméti fiókjánál letétbe, mint amilyen értékű pénzutalványt forgalomba hozunk s ennélfogva a pénzutalványokat nevezett bank f. év decz. 31 napjáig feltétlen beváltja az érvényben levő pénzjegyre, azok éppen olyan értékkel bírnak, mint az osztrák m. Bank pénzjegyei, tehát semmi ok nincs arra, hogy azokat bárki el ne fogadja, vagy forgalmát megnehezítse. — Ennélfogva újból tisztelettel kérjük a t. Társhatóságot, hogy annak hatósága területén leendő forgalomba hozását a rendelkezésre álló eszközökkel szíveskedjék előmozdítani. — Kecskemét. 1919. július 15."

17 A Kecskemét város intézőbizottságától származó átirat formáját elemezve körlevél benyomását tükrözi. A címzés sablonossága, a címzetthez intézett tartalom általánossága olyan, hogy ezt az átiratot több hatósághoz küldhették. Viszont csak Cegléd városának figyelemre méltó válasza ismeretes, amennyiben a kecskeméti 2 koronás szövegében rejlő hiányossága következtében a kibocsátásnak garanciális hitelét bírálja. A ceglédi Népakarat júlus 17-i számában a város intézőbizottsága közli, hogy a kiadott 1 és 10 koronás címletek nem szüntették meg a váltópénzhiányt, ennek ellenére az alábbi tartalmú választ intézi Kecskeméthez: „Hivatkozással a 15375/1919. sz. átiratukra értesítem, hogy a t. Cím által kiadott helyi pénzek itteni forgalomba hozatalával a czeglédi direktórium a következő álláspontot foglalja el: A kecskeméti helyi pénzek Czegléden való forgalombahozatala részint nem kívánatos másrészt nem indokolt. Nem kívánatos azért, mert a pénzjegy szövegében Kecskemét városa csak utasítja a Magyar Általános Hitelbankot ezen helyi pénzjegyek beváltására míg nevezett bank erre nézve semmi kötelezettséget nem vállal. Nem indokolt pedig azért, mert a helyi pénzjegyek nem a körzeti, s nem is más városbeli, hanem a helyi aprópénzhiányon van hivatva segíteni és ezen pénzjegyek Czegléden. való bevezetése ré17 Pest m. Lev. Nagykőrösi Kirendeltsége. Cegléd Városi Direkt, ir. V. 1919—2067. színt ártana ennek a czélnak, részint pedig visszatetszést szülne közönségünknél, akiknek már úgy is van czeglédi helyipénze. Nem zárkózunk azonban el az elől, hogy bennt említett pénzjegyeket a Magyar Általános Hitelbank nyilatkozata esetén a helyi pénzintézetek beváltsák, ha a hasonló eljárásra Kecskeméten a mi pénzjegyeinket illetőleg is számíthatunk. Czegléd, 1919. augusztus l."

18 Az egyezkedés további folytatására pontot tett a tanácskormány lemondása. Л 2 koronás pen^utalvány leírása Fehér papíron szürkés alapnyomattal, középen „2" szám és kétoldalt „KV" (Kecskemét Város) monogrammal. Széles díszítésű piros nyomású keret két felső sarkában „2" értékjelzéssel, a keret alsó közepén álló ellipszis mezőben a város címerével: hármashalmon balra ágaskodó kecskével. A piros nyomású szövege a felső keret margója alatt: /E PÉNZJEGY UTÁNZÁSA A TÖRVÉNY SZERINT BÜNTETTETIK / KÉT KORONA / — középső téglalap alakú mezőben: / Kecskemét város e pénzjegyutalványát / a M. Á. Hitelbank kecskeméti fiókja a 4736/1919. sz. / P.N. rendelet értelmében köteles a M. Tanács- / köztársaság érvényes, hasonló értékű bankjegyeire / bármikor beváltani /. Kecskemét, 1919. június 5. / Sándor városi hivatalvezető / Sinkó kormányzótanácsi biztos / Tormássy főszámvevő / Hajma pénzügyi megbízott. / A címer két oldalán sorozat és sorszám fekete nyomással (11. ábra.) Az aláírói: Sándor István, a 30-as években, polgármester, Tormássy Dezső tanácstag, Sinkó Ervin városparancsnok, Hajma József tanácstag, az ellenforradalmi Héjjas terror áldozata (1919. XI.)

19 Egyes példányok alapnyomata sötétebb színkeverésű lett s ezért erősebben átnyomódik a piros felülnyomásból (12. ábra). Leggyakoribb a sorozatszám előtti 4 mm-es „A" betű és számcsoport. Előfordul 3 mm-es számokból álló sorozatszám és „No" betűs jelölésű sorszámozás (13. ábra). Mindkét oldal nyomata azonos, de a számozás csak az egyik oldalra került. 18 U. o. 19 Magyar Alföld, 1919. VII. 8. 380