Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Ambrus B.: Kecskemét papír szükségpénzei

Л s^ükségpén^kiadás s^erve^êse A Pénzügyi Népbiztosság megmaradt irattárban találunk számtalan fenyegető, követelő, segélykérő beadványokat az aprópénzhiány miatti zavarok elhárítására. A Kecskeméten lezajló eseményeket a feledés homálya betakarta, de nem ok nélkül szövegeződött meg Sinkó, akkori városparancsnoknak a Pénzügyi Népbiztossághoz intézett, 1919. május 29-én kelt távirata, amelyben aprópénzt, illetve felhatalmazást kér szükségpénz nyomatására, ellenkező esetben nem vállal felelősséget a termelés további menetéért (1. ábra). A következő napon a városparancsnokság hivatalos helyiségében megbeszélést tartott a város hivatalvezetőivel, a helybeli pénzintézeti megbízottakkal a város által kibocsájtandó pénztári jegyek tárgyában. Ennek jegyzőkönyve: „Jegyzőkönyv felvétetett Kecskeméten, a városparancsnokság hivatalos helyiségében, 1919. évi május hó 30-án, a város által pénztári jegyek kibocsájtása tárgyában: Jelen voltak: Sinkó Ervin városparancsnok, Lestár Béla pénzügyi szakelőadó, Sándor István városi hivatalvezető, Kampier Géza, 1. ábra. Sinkó városparancsnok távirata a Pénzügyi Népbiztossághoz. 1. Abb. Das Telegramm des Stadtkommandanten Sinkó an das Volkskommissariat für Finanzwesen. 1. Иллюстрация: телеграмма коменданта города Шинко к Финансовому Народному Комиссариату. Gojtein Miksa, Gaál József, Krenner Zoltán, Gerber Ferenc, Szemző Vilmos, Farkas Erzsébet, Csősz Péter, dr. Nagy Mihály, Kalapos Szilveszter, mint a helybeli pénzintézetek megbízottai és Harkay Béla, mint jegyzőkönyvvezető. Az aprópénz hiányának megszüntetése érdekében a pénzügyi népbiztosság Kecskemét városának hajlandó 5—10 millió koronát az Osztrák—Magyarbank jegyeiben letétként rendelkezésére bocsájtani abból a czélból, hogy a fedezetre és ennek erejéig a város pénztár jegyeket bocsásson ki. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy egyelőre 5 millió kor. értékig tartja szükségesnek a pénztári jegyek kibocsájtását és pedig 200 000 drb. 1 koronás, egyenlő 200 000 400 000 drb. 2 koronás, egyenlő 800 000 200 000 drb. 5 koronás, egyenlő 1 000 000 300 000 drb. 10 koronás, egyenlő 3 000 000 összesen 5 000 000 korona értékben. E pénztárjegyek szövegéül az értekezlet a postatakarékpénztár által kibocsájtott pénztár jegyek szövegét fogadja el. Az egy és két koronások pirosas színben, az 5 és 10 koronások kék színben nyomatandók, a művésztelepen készülő rajzok szerint. A nyomatás a város kőnyomdáján történjék és pedig az e czélra szervezendő bizottságok felügyelete mellett. A kinyomtatott pénztár jegyeket a városi pénztár veszi át és az Osztrák—Magyar Bank megbízottjának közben jöttével csomagolja. Az első kibocsájtású pénztárjegyek az első kibocsájtás (sorozat) jelzéséül „A" betűvel lesznek ellátva, ezenkívül sor és sorozat számot kapnak. Ez a két szám azonban pénzjegyenként nem alkalmazandó egy-től folytatólag. A pénztárjegyek készítésénél a kőre rajzolás pillanatától kezdve a csomagolás befejezéséig állandóan 3 tagú bizottság gyakorolja az ellenőrzést, amely bizottság a szakszervezeti tanács, a bank munkások és háztartási számvevőség egy-egy megbízottjából alakul meg. A pénztárjegyek szövege: „Kecskemét Város bárki kívánságára e pénztár jegyet korona értékben beváltja az Osztrák Magyarbank bankjegyeire. Kelet, Kecskemét város nevében Városparancsnok. Főszámvevő. Pénzügyi előadó. Hivatalvezető." 374