Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Kőhegyi M.–Nagy Á.: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából
,,Az Alsó Magyar Országi Pénz 1 Forint 100 Körmetzi pénzt, a vagy 20 Tsászár Garast 1 Tallér más-fél forintot 1 Tsászár Garas 5 Pénzt 1 Pénz 2 Batkát 1 Batka 2 Fillirt 1 Felső Magyar Országi Forint 83 Körmec pénzt [ér] A Felső Magyar Országi Pénz 1 Tallér 60 Pol 180 Pénz 1 Forint 100 Pénz 1 Poltura 3 Pénz" 11 Feltűnő, hogy Páduai könyveiben az értékarányok hosszú időn keresztül nem változtak 45 . Egy adat különbözik egyedül, az 1775-ös nagyszombati kiadásban: ,,1 Felső Magyar Országi Forint 80 Körmec pénz." De ugyanennyi egy más kiadású, váci könyvben is. 46 Meg kell jegyezni, hogy a fent hirdetett 50 krajcárost, azaz kurta forintot a Helytartótanács 1775-től tiltja, mégis még a XIX. században is ismerik. 17 Sőt egy 1805-ben kiadott táblázat adatai is teljesen megegyeznek Páduai 1775-ben, illetve 1728-ban közölt adataival. 48 így kerülhetett bekolyan pénznév, mint a batka, (korábban forgott külföldi, kis értékű pénz) melyet már századok óta inkább csak az értéktelenség kifejezésére, szólásokban használtak. 19 Megbízhatóbb, de célja is más Maróthi György, 50 a debreceni református kollégium tudós tanárának három kiadást is megért arithmetikája, melyet „közönséges haszonra, főképpen a Magyarországon előforduló dolgokra alkalmaztatott". És valóban alkalmazza a pénzekkel való számolás mesterségét, a példák adatait a változó pénzárfolyamokhoz igazítja: 14 Julius Caesar Patavinus: Practica Arithmetica. Lőcse, 1728. — Hasonló: Nagyszombat, 1709. 45 Julius Caesar Patavinus: Practica Arithmetica. Szeben, 1742.; Hermannstadt, 1778.; Pozsony, 1779. 46 Julius Caesar Patavinus: Arithmetica practica. Nagy-Szombat, 1775. — Compendiosa arithmetica practica. Vátz, 1775. 47 HORVÁTH Tibor Antal: i. m. 17. — Adattár 52. sz. körözvény. 48 FELSŐ-SZENDI FÜLÓ Mihály : Háromféle.úgy mint rhénes, vonás és magyar vagy kurta forintoknak mutató táblátskája. Kassa, 1805. 110—128. 49 HORVÁTH Tibor Antal : Batka, kacsinka, teruntius. Numizmatikai Közlöny, 1957—1958. 48—50. — SULÁN Béla: Варка, batka. Magyar Nyelv, 40. kötet, 1944. 23—33. 1743-ban 1 császár arany 249 krajcár, 1763-ban 250 és 1782-ben már 256 krajcár. 51 Ezen kívül értéke az is, hogy nem a különböző pénzek többszöröseinek átszámítását rendezi táblázatba, hanem az átszámítási variációk példái után egy táblázatban mutatja be az összes különböző értékű, illetve a leggyakrabban használt valóságos és számítási pénz viszonyát. 52 Л lakosság tájékozódásának legegyszerűbb lehetősége a főszolgabíró közvetítésével érkező királyi rendeletek, helytartótanácsi intézkedések megismerése lehetett. Ezeket az alsóbb megyei és városi hatóságok körlevelek formájában lovas futárszolgálattal küldték szét. A körleveleket a szokott helyekre kiragasztották, többször nyilvánosan felolvasták. De kiküldés előtt a járások bírái, nótáriusai a nyomtatott szövegek mellé külön currenst írtak, mintegy magyarázatként, a lebonyolítás zökkenőmentessége érdekében. Ezeket az esetleges viták és félremagyarázások elkerülése végett kiküldés előtt nagy fóliókötetekbe, érkezési sorrendben bemásolták. A köteteket Kecskemét város levéltárosai szerencsére a későbbiek során sem selejtezték ki. A szövegekből most számos hasznos pénztörténeti adatot ismerhetünk meg közvetlenül a korabeli gyakorlatból. 5:i Az egyféle forrás egyelőre természetesen nem nyújt teljes áttekintést a pénzforgalomról és pénzhasználatról, mégis tanulságos a rendeletek által megrajzolt kép és a valóság néhány szempontú összehasonlítása. Kitűnik a körözvényekből az, hogy a sokféle pénz közül csak keveset, többnyire csak a számítás pénzc50 A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete (1505—1805.). Bp., 1934. 354. 51 Marothi György: Arithmetica practica. Debrecen, 1742., 1763., 1782. 52 A vizsgált korszakban leggyakrabban használt számítási és valóságos pénzek értékarányát összefoglaló táblázatot Maróthi 1763-ban kiadott arithmetikájában találhatjuk. Ezért ennek közlését látjuk a legcélszerűbbnek azzal a megjegyzéssel, hogy csak általános tájékozódásra alkalmas. Nem egyetemes érvényű az egész korszakra és az egész országra vonatkozóan. A táblázat használata egyszerű : meg akarom tudni, hogy egy bizonyos pénz hány kisebb címletűből áll? A kívánt számot megkapom a nagycímletű pénz függőlegesének és a kiscímletű vízszintesének találkozásánál. A pénzneveknél zárójelben megemlítjük a pénz más, gyakorlatban használt nevét is. 53 Az adattári részben a kizárólag pénzekkel foglalkozó részleteket vagy teljes currenseket gyűjtöttük egybe. Közlésünknél betühűségre törekedtünk, de a gyakrabban előforduló rövidítéseket feloldottuk. A szövegben az adattári sorszámra hivatkoztunk, s ott található a} [jegyzet száma. A többi idézet lelőhelyét rögtön a jegyzet száma jelöli. 112
