Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Bárth J.: Migráció és kontinuitás egy Duna-melléki táj népesedéstörténetében

meny értékben a szokásos urbáriumok fölé helyezi e forrást, és alkalmassá teszi arra, hogy belőle egy 15 helységet magában foglaló Duna melléki táj népességi viszonyaira következtessünk, olyan időpontban, amikor a török kiverése utáni belső vándorlás és telepítési hullám már csendesedőben volt. Az urbárium első része táblázatos összeírások sorozata. A falunként elkészített táblázatokban feltüntették a családfők neveit, az egyes jobbágycsaládok állatállományát, széna és búzatermését, valamint esetleges egyéb jövedelmét. A táblázatok alatt szöveges feljegyzések olvashatók a lakosok jogállásáról, szolgáltatásairól, pusztaárendálásáról és a malmok, mészárszékek helyzetéről, jövedelméről. Az úrbéres lakosság összeírása után az egész uradalomra vonatkozó szöveges jövedelem-feljegyzések következnek. Először az érseki vendégfogadók, a dunai átkelőhelyek, valamint a bajai pálinkás- cs A kalocsai érseki dominium helységeibe költözött jövevények származási helyeként feltüntetett vármegyék az 1725. évi urbáriumban. (A körökben a vármegyékből Kalocsa környékére költözöttek száma látható. A Pest megyei szám csak a Kalocsai Sárközön kívül eső területet foglalja magába. Árva sörfőzőház jövedelme olvasható. Ezek után következik a dunai halászó helyek, majd a „Halászó Tó vizek" összeírása. Annak ellenére, hogy a táblázatos összeírásban jelezték a pusztahasználatot, az összeírás vége felé falvanként újra felsorolták a bérelt pusztákat. E felsorolásban természetesen szerepelnek olyan helységek is, amelyek nem álltak érseki fennhatóság alatt, de béreltek az uradalomtól pusztákat. Az urbárium legutolsó összeírása a „Dunán Lévő Malmok Specificatioja". Ezt egy táblázat követi, amelyben összesítették a falunkénti összeírás eredményeit. Legvégül pedig egy olyan táblázat áll, amelyben valószínűleg összehasonlítás céljából számadatokat jegyeztek fel az uradalom 1715. évi jövedelmeiről. Az urbárium szövegét több helyen tarkítják olyan bejegyzések, amelyeket 1729-ben módosításként írt be az akkori tiszttartó. megye 1 családfő, Baranya 11, Bars 3, Bács és Bodrog 3, Hont és Kishont 6, Komárom 3, Liptó 1, Mosón 1, Nógrád 5, Nyitra 4, Pest 70, Pozsony 4, Sopron 2, Szepes 1, Tolna 18, Trencsén 1, Túróc 1, Vas 2, Verőce 3, Veszprém 1.) 288