Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
P. Ács S.: Kalocsa vidéki népi gyermekjátékok
Al a baba ál IV. AZ ISKOLÁS KORÜ GYEREKEK JÁTÉKAI Mint a gyertyaszál sígom-üagom lanuj tute Vité^ Varga Pál! Járni tanító: Kitárt karjai közé így hívta kicsikéjét az édesanya : Gyere baba, gye-re, gye-re ! Tire gyere, e-re, c-re ! Hop! Hop! Hop! Cipő felhúzás : Az öltöztetéshez is mondóka járt: It a lába, it a lába, E%e mén ni aj iskolába. A beszélgető baba már az édesanyjával együtt dúdolgatta a Csip-csip-csókát is. Váltogatott tartással összecsípték a bőrt egymás kezefején és elkezdték: Csip-csip csóka Vak vargyúcska Komámasszony kéreti a szekerét, Nem adhatom oda Tyúkok ú'nek rajta Hós tyúkom, hós, hós! (Kétkézzcl hajtották a tyúkokat) Térden lovagoltató: Az édesap a, térdén lovagoltatva kisfiát, a következőt mondta: így sétálnak a papok. (A térdeket fölváltva lassan emelgette.) így mög a gavalérok. (Gyorsuló ütemű cmclgetés.) Gyorsan mönek a huszárok, gyorsan, gyorsan ! (A két térd egyszerre történő gyors emelgetése.) Zsupsz! Leesnek a lórul! (A térdeket kinyújtva, a kisgyereket az alsó lábszárra fektette.) * (Más) Gyi te fakó,gyi lovacska Gyorsan érünk a városba Bum ! С irogatás: CAróka-maróka Mit sütöté? Pogácsikát. Hová töt ed? Padkára. Mögöte a más macskája! Sic té cica! Sic të cica! (Két kézzel a kisbaba testecskéjén kergették a cicát.) Az utóbbi időben sok népi játékot leírtak és ezekből sokat publikáltak is. Akadnak köztük olyanok, amelyeket már pár évtizeddel ezelőtt játszottak az iskolákban. Lehet, már akkor helyet kaptak ott. Az is lehet, hogy különböző vidékről származó fiatal tanítók tanították meg rá a gyerekeket. Később ismét visszakerültek az iskolán kívüli játszóhelyekre. A népi játékok nagyszámú változata azt mutatja, hogy nem voltak véglegesen kialakult formái és szabályai. Hiszen a népi gyerekjátékok egyik fő jellemzője éppen az, hogy kötöttség nélküliek. A játékok vándorlás révén is alakulgattak. Sokszor, aránylag kis területen egy-egy játék többféle változatával találkozhatunk. A népi gyerekjátékoknak azonban mindig voltak olyan alapvonásai, amelyek jellegzetessé tették. Akárhogyan is variálgatták, ezek az alapvonások megmaradtak. Olyanok voltak, mint a népi dallamok, amelyeket sokszor és sokféle képpen cifrázgattak, de a dallam mégsem változott. Volt a népi játékoknak egy titokzatos útja is. Márkusné dr. Kresz Mária a kitűnő és sokoldalú néprajzos behatóan foglalkozott a népi gyerekjátékok kérdésével is. Az 1940-es évek elején Kalotaszeg környékén (Nyárszón) népi gyerekjátékokat gyűjtött. Tehát a valóságot írta le. Leírt — egy már nem játszott — „dalabika" játékot, amelyet régebben ,,bricskázásnak" neveztek. Nálunk ezt a játékot „sityázds' : '-nak mondják. Bicskadobó játék. Kalocsa vidékén is megtaláltuk ennek változatát. A két világháború között még játszották. Pedig hol van Halomszállás Nyárszótól ! Leír egy ,,falonlapta" játékot is. Ez kisebb lányok játéka volt. Ugyanezt a játékot az alsómégyi (Homokmégy szállása) kislányok is tudták. Hol van Alsómégy Kalotaszeghez, mikor Gibizer Ferkó bácsi szerint: ,,ott már az ördög is jócakát kíván." Negyedszázad előtt még se útja, se vasútja nem volt. Ha valaki úrféle őszidőben hintóval arrafelé tévedt, négyökörrcl kellett kihúzatni a sárból az ottlakó népek nem kis mulatságára. Merre vezettek ezek a titokzatos vándorútak? Sokszor országokon keresztül. * Volt a gyerekjátékoknak egy nagyon jellemző hullámzása is. Egyszcrcsak elgurult az első golyó és pár nap múlva minden utcasarkon golyózni kezdtek. Fölhangzott az első „brúgó" (rendszerint kilyukasztott és madzagra kötött tolltartófödél) és másnap az egész Eperföld utca attól lett hangos. Elcsattant az első kulcsosszög és három nap múlva a város minden pontján kulcsosszöggel durrogattak. A gyerekek a Nagymezőn kiöntötték az első ürgét és heteken keresztül ment az ürgeöntés stb. Ki és mivel tudja ezt magyarázni? * Az utóbbi időben a játékokat sokféle képpen felosztották, csoportosították. Úgy gondoljuk, akkor járunk el helyesen, ha megnevezzük a játszóhelyet, leírjuk, az év melyik szakában 242
