Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
J. Vorák: Kolompár Kálmánné kiskunhalasi cigányasszony kézimunkái
szíts, tőled elfut 44 . •— Kalotaszegen pedig azt hiszik, hogy jó a gyermeknek, midőn első foga kijött, arcát békával érinteni, akkor soha se fog szenvedni fogfájásban 45 . — Tornyospálca: A hideglelés ellen kis leveli békát kötnek rongyba, a nyakukba, míg az ott csonttá aszik, vele a betegség is megszűnik 46 . b) Ha fölhasított varangyosbékát tyúkszemre borítanak, a tyúkszemet elmulasztja. — A béka csontjával táncközben a lány a legény vállát megsimogatja, s a csontot magafelé vonja, úgy megigézi a legényt, hogy az sohase tud szabadulni tőle. — A békát meg kell taposni, de úgy, hogy meg ne dögöljön. Jól meg kell nyomkodni, akkor nagyon sok pénzt hoz. „Nagy Ferencné mindig mögtapodta ha békával tanálkozott". - Ha nagyon sok a béka, háború lesz. (KM) Szemölcsöt szárazbékával háromszor meghúzni, szárazbékát hátmögé hajítani, vissza nem szabad nézni, akkor elmúlik a szemölcs. — A bolhákat békakurutyoláskor kell tavaszkor elküldeni a háztól. (VL) c) Kolompár Kálmánné: A béka szerencse, de csak a kis zöldbéka, a többi nem. Az se rossz, csak nem szabad megütni, vagy megölni. Л cigányok inkább éhenhalnak, de a békát nem eszik meg. Kígyó, béka nem jó. (KJ) Szentgyörgynapi levelibéka sok pénzt hoz. ( [L) Megölni nem szabad. Levelibéka, ha házban tartják pénzt hoz. (J )) • - Aki a levelibékát otthon tartja, bármerre jár, szerencsével jár (Bl) Teknősbéka a) Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos : Legendás származása semmi összefüggésbe sincs a hozzáfüződő babona és szokásokkal. — Bácsmegyei tolvajbabona, hogy aki egy éppen kölykező teknősbéka egyik ujját s kölykének fogát a tenyerébe vágott sebbe varja, azt senki se veszi észre. (Valamennyi többi adatunkban a vele való cselekmény gyógyító erejű) 17 — Régi babonás gyógymódok: Л teknősbéka tojásait ránts meg vajban, rántotta módjára, azt egye meg. (tökösségről) 48 b) Nem tudnak róla. c) A teknősbéka az az asszony. Kendő van a fején. Az az igazán jó. Öregasszony, ő hozta a kenyeret a világra. A magyar a kenyeret szerette, a cigány a bodagot. Az az öregasszony, aki teknősbéka volt, az sütötte a kenyeret is, meg a bodagot is. A magyar a kenyeret kapta, a cigány meg a bodagot. (JJ) — A cigányok sohase eszik megy a teknősbékát. Jó, ha a házkörül van. Senkit se bánt, mindenkinek csak jót akar. Azt mondják, amelyik házköré odaszegődik, ott nem fogy ki a kenyér. (JL) Medve a) Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos: Az évkezdő álarcos játékokban (turkajárás) még ma is valami ősi vegetációs állatot fedez, korai apotropikus neve is ősi tiszteletre mutat . . . hája lábfeltörésre, epéje pestits és epilepszia ellen jó. Természetdémonként időjós. 4:; b) Megmondja gyertyaszentelőkor az időt (KM és VL) c) Nem tudnak róla. Akácfa a) Matyóföld: Akáclevelet borítanak visszájáról az eleve nenkettéhasított békával kezelt tyúkszemre. 5 " Kemenesalja: Ha sok az ,,agácavirág", sok lesz a bab és az árpa' 1 . b) Szárított virágjából höhögésre főznek teát. Ma is sokan csinálják. (KM) Hektikás betegnek főznek belőle teát, de a levele azt is megmondja a lánynak, hogy szeretik-e. (,,Szeret-nemszeret") c) Amikor kinyilik az akác első virágja, le kell szakajtani, a megszárított virágból tartani a bukszában, sohase fogy ki belőle pénz. (JL) — Ha sok az akácvirág, jó lesz az év, lesz bőven mindenből. (KJ) 14 DR. THURY Etele: BORNEMISSZA Péter könyve az ördögi kísértetekről — Ethn. 24:202. 45 DR. WL1SLOCKI Henrikné : A gyermek a magyar néphitben — Ethn. 4:421. 46 DR. KISS Áron: Tornyospálcai babonák — Ethn. 2:253. 4 ' SZENDREY Zsigmond és SZENDREY Ákos: i.m. 334. o. 48 BARLA Sz. Jenő': i.m. 227. to. 49 SZENDREY Zsigmond és SZENDREY Ákos: i.m. 329. o. 50 HERKELY Károly: A matyók betegsége és halála — Ethn. 48:12. 51 DR. NÉMETHY Endre: Kemenesaljái hiedelmek a földművelés és állattenyésztés köréből — Ethn. 49:230, 224
